Istenhitről, gyógyításról - riport Csókay András idegsebésszel

A végső, szétválasztó műtétet várhatóan tavasz végén, nyár elején végrehajtó idegsebész, a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályának főorvosa, Csókay András. 
 
hvg.hu: Ha jól tudom, a sziámi ikreket szétválasztó műtéteknél eddig olyat még senki nem csinált, mint amit Hudák István idegsebész kollégája tavaly, az érelválasztás során végrehajtott.

Cs. A.: Tavalyelőtti bangladesi plasztikai-idegsebészeti missziónkon, november végén először még nem mondtunk igent az ikrek szétválasztására, hiszen az egy ötvenórás műtéttel és iszonyatos halálozási aránnyal jár. Aztán addig néztük az MR-képeket – és imádkoztunk, ahogy szoktunk mindig, amikor egy nagy problémával szembesülünk – , amíg eszembe nem jutott, hogy mi lenne, ha érpályán belüli úton választanánk szét a nagy, közös agyi vénákat, ami a műtétnek talán a legkritikusabb része. A következő gondolatom már a Hudák István volt, mert ő olyat módszert fejlesztett ki, amivel ez lehetséges. Két lépésben, összesen 14 órás műtéttel megcsinálta. Munkájának köszönhetően jelentős előnnyel indulunk a további küzdelemben, és ezért lehetünk bizakodók. Ha nincs ez a módszer, akkor semmiképp sem vállaltuk volna el a végleges szétválasztást.

hvg.hu: Mekkora a sziámi ikrek szétválasztásának esetében a halálozási arány?

Cs. A.: Több mint 50 százalékos, de én bízom az új módszerben, amit a Jóisten segítségével sikerült megtalálnunk, hogy felosztjuk a műtétet, és nem egyben, 30-50 óra alatt csináljuk meg. A beavatkozások között van idő a gyerekek szervezetének a regenerálódásra. Az operációból már megvan 14 óra, most lesz számos kisebb műtét, és bízom benne, hogy a végső nagy műtétet 15-20 órán belül tudjuk majd megcsinálni. Remélhetőleg ezzel az új módszerrel lényegesen nő a túlélés esélyük.

hvg.hu: Miből fog pontosan állni az ön munkája?

Cs. A.: Az én feladatom magának a koponyának, az agynak a szétválasztása, majd az agyburok és a koponya bezárása lesz, végül következik a szövetekkel való lezárás.

Tulajdonképpen ezzel az egésszel óriási traumát okozunk a gyerekeknek, de irányítottan, tervezetten, nagyon óvatosan. Amit István csinált, az meg egy hatalmas nagy vénás elzáródás, egy vénás „érkatasztrófa” volt valójában, de az is mesterségesen generált. Amit Gergely csinál, az pedig egy lágyrész–, bőrszöveti nyújtás, ami szintén megtervezett trauma…

hvg.hu: Hogy fér össze az idegsebészet a vallásossággal?

Cs. A.: Példaképünk, a Nobel-díjas ausztrál agykutató, John Carew Eccles professzor azt mondja: „A materializmus, mely az egész szellemi világ létezését az idegsejt-tevékenységek modelljével akarja magyarázni, hihetetlenül leértékeli az emberi lét titkát. Az a nézet, mely szerint a gondolkodás fizikai folyamatok eredménye, egyszerűen babona, melyhez a dogmatikus materialisták ragaszkodnak.”

Erre alapozva tíz évvel ezelőtt indítottam egy tantárgyat a Semmelweis Egyetemen, a Magatartástudományi Intézetben, Kopp Mária professzorasszony és az akkori rektor úr segítségével, amely pont erről szól, az istenhit és a tudomány témaköréről. Én vagyok a kurzus felelőse, de nemcsak én adok elő; sok híres meghívott előadónk van, akik az orvostudományban mind nagyot alkottak. Például Kellermayer Miklós sejtkutató vagy Papp Lajos szívsebész. Ha megnézzük a Nobel-díjasokat: sokan közülük az életük végén tanúságot tesznek, hogy ők csak benézni tudtak egy kulcslyukon, és rájöttek, hogy keveset tudnak. Ez nagy alázatra neveli az embert. Heisenberg, a részecskefizika atyja, azt mondja, hogy amikor a tudomány poharából az első kortyokat kiiszod, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott van Isten. Einstein meg azt mondta, hogy a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak. Ez így van. Amikor azt látom, hogy valakinek a nyaki verőerét átfúrta egy eltörött kólásüveg, amelybe részegen beleesett, akkor ott nem imádkozni kell, hanem bele kell nyúlni ujjal a sebbe, és le kell fogni a vérzést, amíg kijön a mentő…

hvg.hu: A kollégái, a szakma hogy viszonyul ahhoz, hogy ön ennyire vallásos, és nyíltan hangoztatja is ezt?

Cs. A.: Sokan hülyének néznek, „hülye Csókay, vallásos őrült” – mondják. De azért itt van egy óriási tévhit. Szerintem az orvosoknak a 60-70 százaléka nagyon mélyen hisz. Amikor betérsz az orvosi szobádba egy nehéz műtét után, és nem tudod, hogy a beteged fel fog-e ébredni, vagy sem… ilyenkor sok orvos bűnbánatot tart, imádkozik valamilyen módon. Az egy más kérdés, hogy beszél-e erről vagy sem, hogy kitesz-e képeket a Szűz Máriáról a falra, vagy sem.

Én azt érzékelem, hogy alapvetően valóban a Jóisten vezeti az embert, és bizonyos nagy műtéteket pusztán emberi erővel, istenhit nélkül nem tudnék megoldani. Mint ahogy emberi erővel a kisfiamnak a halálát sem tudtam volna feldolgozni. Kaptam viszont az Istentől olyan misztikus tapasztalatokat, amelyek teljesen nyugodttá tesznek, és tudom, hogy én ezt a gyereket a feltámadásban majd meg fogom ölelni. Ott álltam a halál után két héttel a temetkezési vállalat előtt az urnával a kezemben, olyan kiüresedve, mint még soha. Hallottam, éreztem, hogy rám szólt a gyerek odaátról: „Nyugodj meg apu, Jézus karjaiba hullottam”. De ez már egy jóval mélyebb kérdés, és tudom, hogy a hvg.hu olvasói nem feltétlenül nyitottak erre…

hvg.hu: Pataki Gergely kollégája már évek óta jár ki orvosi missziós tevékenységet folytatni Bangladesbe. Ön pedig a vele létrehozott alapítványuk, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány által finanszírozott másik misszióban, a nigériai karitatív orvoslásban vesz részt, heteken belül újra kiutazik. Miért pont Nigéria az úti cél?

Cs. A.: Međugorjéban (bosznia-hercegovinai zarándokhely – a szerk.) találkoztam egyszer egy nigériai atyával, így jött az imádságban született ötlet. Afrikában 488 idegsebész jut 1 milliárd 200 millió emberre. Ehhez képest Európában 600 millió emberre 10719 idegsebész jut – ezeket a számokat WHO-statisztika alapján mondom. Magyarországon körülbelül 100 aktív idegsebész van tízmillió emberre, Nigériában kétszázmillióra jut 50 orvos. Ebből értelemszerűen adódik, hogy valamit kellene ott helyben csinálni, a másokért való élet és cselekvés pedig egyébként is a saját üdvösségünk útja…

Cs. A.: Azt azért hozzátenném, hogy nagyon szidjuk a magyar egészségügyet, és valóban rengeteg probléma van, de higgyük el: van lélegeztetőgép.

Nigériában néha koszos 50 vagy 100 dollár hiányzik ahhoz, hogy valakit megmentsenek, de meghal az illető, mert nincs pénze a kezelésre. Itthon nincsen olyan, hogy van valakinek egy agydaganata, és nem jut el az egészségügyi szakellátásba, vagy valakinek van egy agyvérzése, és nem viszik kórházba.

hvg.hu: Említette az abortuszellenességet. A gyakorlatban miben nyilvánul meg a tiltakozásuk?

Cs. A.: Ez ma a világ legnagyobb problémája. 120 ezer gyereket ölnek meg így naponta a világon. Az elmúlt 15 évben körülbelül 700 felvilágosító előadást tartottam nemcsak erről, hanem istenhit és tudomány kapcsolatáról, de az abortusz témáját is alapvetően belevettem… 

hvg.hu: Azt tudom, hogy ön hálapénz-ellenes. Nem gondolt arra, hogy hasonlóan a Péterfy-kórház intenzív osztályához, itt, a Honvédkórház idegsebészetén is kiírják egy papírra, hogy az osztályon nem fogadnak el hálapénzt?

Cs. A.: Nem hallottam erről az esetről, de ez nagyszerű ötlet…