Mint Bedő mondta, már óvodáskorban megfigyelhető néhány jelentős különbség a két nem viselkedésében.
A lányok játszanak fiús és lányos játékot egyaránt, a fiúk viszont kifejezetten kerülik a lányos játékokat, illetve szeretik a lányokat távol tartani a saját fiús játékaiktól, vagyis duplán védik területeiket. „Ez azért van így, mert a fiúk arra készülnek, ami az ő speciális hozzáadott értékük a világhoz. Ezt úgy tudják megtalálni, ha ösztönösen elkülönülnek, és a maguk nyersebb módján, más fiúkkal való szabad versengés során felismerik erősségeiket, elkezdik fejleszteni azokat a tulajdonságaikat, amelyekben ők jók” – fejtegette a szakember.
„A fiúgyerekek pedig nem mindig vagányságból rendetlenkednek a tanórán, hanem azért, mert sok esetben figyelmet követelnek, rosszul szólítják meg őket a női pedagógusok, nem jól motiválják” – magyarázta a szakértő, megjegyezve: „Persze a női pedagógusoknak is van eszköz a kezükben. Igény keletkeztetésével el tudják érni, hogy kifejezetten az ő kedvükért lehozzák akár a csillagokat is az égről a fiúgyerekek, de mindez speciális, fiúk által dekódolható kommunikációt, odafigyelést és lelki kapcsolatot is feltételez.”