Kalotaszegen a harangok ma már szinte csak a temetésre szólalnak meg. Kihalnak, elmennek innen a magyarok és a románok is. De vajon mi lesz a halottainkkal?
„A lélek mindig győz. Van úgy, hogy azt hisszük: elveszett a harc. Az ezredek meghalnak, országok eltűnhetnek, de ez még nem háborúvesztés. Ha a lélek tovább harcol, nincs fölötte ereje senkinek.” (Somogyváry Gyula)
A Kolozsvár felé vezető főút mindkét oldalán, nagyjából Bánffyhunyadtól kezdve egy külön kis magyar mikrovilág terült el századok óta. A Kalota patakról – folyócskáról, ha áradás van – a térség a Kalotaszeg nevet kapta.
Amióta magyar és román egymás mellett vagy egymással szemben élt Erdélyben, Kalotaszeg mindig is inkább magyar volt. Az 1658. évi török-tatár betörés különösen is erősen sújtotta Kalotaszeg északi részét, akkor vált rommá a váralmás (nagyalmási) Dezső-vár. Ettől kezdve a falvakban magyarok mellett románok is megtelepedtek.
Az utóbbi két évtizedben azonban Kalotaszegen a harangok szinte csak a temetésre szólalnak meg. Kolozsvár, a gyorsan nővő nagyváros elkezdte megenni a környező falvak népét, az egészen közel eső településeket pedig átformálni.
Kalotaszeg népét Kós Károly – aki egykor a református egyházkerület világi főgondnoka volt – sokat perelt a „dölyfös, egykéző kalotaszegi magyar paraszttal”. Mára azonban nemcsak magyarok, de románok között is fejfájást jelenthet a demográfia. Az egyetlen életerős csoport a cigányság maradt, amely vagy a teljes nyomorban, vagy a lehetetlen paloták küszöbén él.
De vajon mi lesz a halottainkkal? Fotóink Váralmás egyik lezárt temetőjét, illetve Bábony szórvány-gyülekezetének templomát mutatják.
***
01-05 Benőtt sírok a váralmási lezárt temetőben.
06 Csűrös József egykori református lelkipásztor sírja ugyanott
07 A váralmási régi temetőben a szokásos nyolcágú napszimbólum helyett a sírkőfaragó-mester hatágút használt.
08 Bábony (Bábiu) kicsike református temploma. Kós Károly tervezte. Mára 12 református lélek maradt a kb. 50 fő aprófaluban.
09 A bábonyi református templom karzata
10-14 A régi bábonyi templomból kimentett mennyezeti elemek és díszítések
15-16 A bábonyi szószék
17 Énekeskönyv
18 A bábonyi gyülekezeti épület, és az egykori iskola a háttérben. Utóbbit az utolsó, már román lakója kékre festette.
19-20 A régi temetőből kimentett sírkövek a váralmási református templomban.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
„A vajdasági magyarok a választáson elmondták a véleményüket” – jelentette ki Pásztor Bálint.
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
Kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e megőrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai vívmányait, miközben pragmatikusabb viszonyra törekszik Brüsszellel és a szomszédos fővárosokkal.
E gondolat jegyében született meg Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző különleges színpadi zeneműve. A Penta Essentia utazás a hamvasi öt géniusz földjén a veszteségek helyett a magyar lét teljességének kulcsát állítva a középpontba.
A TV2 dokumentumsorozatának legújabb részében kilépünk Magyarország területéről, hogy a kézilabdázó házaspár és az erdélyi fesztiválszervező példáját látva magunk is átéljük: csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs.
Egyre többen csatlakoznak az élet védelmét célzó petícióhoz.
A kedden elhunyt Scherer Pétert legendás barátság fűzte Mucsi Zoltánhoz.
