Kalotaszegi ősz

„A lélek mindig győz. Van úgy, hogy azt hisszük: elveszett a harc. Az ezredek meghalnak, országok eltűnhetnek, de ez még nem háborúvesztés. Ha a lélek tovább harcol, nincs fölötte ereje senkinek.” (Somogyváry Gyula)

A Kolozsvár felé vezető főút mindkét oldalán, nagyjából Bánffyhunyadtól kezdve egy külön kis magyar mikrovilág terült el századok óta. A Kalota patakról – folyócskáról, ha áradás van – a térség a Kalotaszeg nevet kapta.

Amióta magyar és román egymás mellett vagy egymással szemben élt Erdélyben, Kalotaszeg mindig is inkább magyar volt. Az 1658. évi török-tatár betörés különösen is erősen sújtotta Kalotaszeg északi részét, akkor vált rommá a váralmás (nagyalmási) Dezső-vár. Ettől kezdve a falvakban magyarok mellett románok is megtelepedtek.

Az utóbbi két évtizedben azonban Kalotaszegen a harangok szinte csak a temetésre szólalnak meg. Kolozsvár, a gyorsan nővő nagyváros elkezdte megenni a környező falvak népét, az egészen közel eső településeket pedig átformálni.

Kalotaszeg népét Kós Károly – aki egykor a református egyházkerület világi főgondnoka volt – sokat perelt a „dölyfös, egykéző kalotaszegi magyar paraszttal”. Mára azonban nemcsak magyarok, de románok között is fejfájást jelenthet a demográfia. Az egyetlen életerős csoport a cigányság maradt, amely vagy a teljes nyomorban, vagy a lehetetlen paloták küszöbén él.

De vajon mi lesz a halottainkkal? Fotóink Váralmás egyik lezárt temetőjét, illetve Bábony szórvány-gyülekezetének templomát mutatják.

***

01-05 Benőtt sírok a váralmási lezárt temetőben.

06 Csűrös József egykori református lelkipásztor sírja ugyanott

07 A váralmási régi temetőben a szokásos nyolcágú napszimbólum helyett a sírkőfaragó-mester hatágút használt.

08 Bábony (Bábiu) kicsike református temploma. Kós Károly tervezte. Mára 12 református lélek maradt a kb. 50 fő aprófaluban.

09 A bábonyi református templom karzata

10-14 A régi bábonyi templomból kimentett mennyezeti elemek és díszítések

15-16 A bábonyi szószék

17 Énekeskönyv

18 A bábonyi gyülekezeti épület, és az egykori iskola a háttérben. Utóbbit az utolsó, már román lakója kékre festette.

19-20 A régi temetőből kimentett sírkövek a váralmási református templomban.