Gombaként nőnek ki furcsa, hatalmas, zord létesítmények Kína északnyugati részén, az ujgur sivatagban a műholdfotók tanúsága szerint. A BBC munkatársai oda utaztak, hogy megpróbálják lencsevégre kapni őket. Kínában, úgy látszik, a kommunista internálótáborok nem a közelmúlt, hanem a jelen részei.
Két műholdfotó a kínai sivatagból: az egyik 2015-ben, a másik három évvel később készült. Minek fotózzák a kínai sivatagot műholddal? Azért, ami a második képen látszik: három év alatt kinőtt egy két kilométer hosszú komplexum a sivatagból. A kérdés az, kik is építették ezt és kiknek. A komplexumot ugyanis körbeveszi 16 őrtorony. A BBC riportjának összefoglalója.
A kutatók ujgur muszlimok számára épített internáló táboroknak keresték a nyomát. Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Dabancheng nevű városa mellett találták meg a bizonyítékot.
A BBC újságíróit már a landolás után követték a kínai kormány emberei, minthogy nagyjából egy tucatnyi internáló tábort szerettek volna meglátogatni. Meg is állították őket, de így is látták az út mentén a négyemeletes, furcsa építményeket.
A BBC munkatársai ezután a városiakat próbálták kérdezgetni, de azok nem szívesen válaszoltak. Így találomra kezdtek el telefonszámokat hívogatni. A legtöbben azt mondták nekik: a létesítmények, amelyekből az utóbbi években számos épült az országban,
Az iskolák fő célja a propaganda szerint a szélsőségesség elleni küzdelem jogi oktatással, a kínai nyelv tanításával és munkával. Ebből kiderül, hogy az ujgur tartomány muszlim kisebbsége számára épültek a hatalmas komplexumok, minthogy ők azok, akiknek nem anyanyelve a kínai: a tízmillió ujgur ugyanis egy török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszél.
A kínai kormány sok pénzt ölt a régió infrastrukturális fejlesztésébe, így sok többségi, han kínai költözött oda. Az ujgurok ugyanakkor időnként lázadoznak, gyakoriak a rendőrséggel való összeütközések is. Így aztán kemény biztonsági intézkedéseket vezettek be, illetve drága biztonsági technológiával szerelték fel a tartományt, mint a köztéri kamerák hálózata és a mobiltelefonok tartalmát olvasó technológia, ahogy a biometrikus adatokat is gyűjtik – írja a BBC.
A jogi lépések is kemények voltak:
és még a muszlim hangzású neveket is.
A BBC szerzői szerint a kínai kommunista kormány már nem néhány rebelliskedő ujgurt lát, hanem az ujgur identitást mint olyat tartja veszélyesnek, potenciálisan ellentétesnek a kommunista párthoz való lojalitással. Így az ujgurok utazási korlátozásokkal néznek szembe, a rendőrség őrzi az útleveleiket, és rendszerint megállítják őket a városi ellenőrzőpontoknál. A hivatalnokoknak megtiltották az iszlám vallásgyakorlást, beleértve a mecsetbe látogatást és a ramadán idején való böjtöt is.
Ugyan a hatóságok tagadják az internálótáborok létét, Adrian Zenz németországi akadémikus online bizonyítékot talált rájuk, rábukkant ugyanis a kivitelezőkkel kötött szerződésekre, beleértve az őrtornyok, biztonsági rendszerek és drótkerítések elszámolását. A megrendelésekre alapozva
de megkockáztatja, hogy egymillió felett is lehet a számuk.
A BBC cikke felidézi egy Londonban élő ujgur nő esetét: Reyila Abulaiti 2002-ben költözött Nagy-Britanniába, felvette a brit állampolgárságot, brit férje van, akivel családot alapított, ott él és dolgozik. Egyszer meglátogatta az édesanyja, a 66 éves, egykoron kínai állami vállalatoknál dolgozó mérnök, Xiamuxinuer Pida. Miután Pida hazautazott Kínába, lánya felhívta, hogy minden rendben van-e. Mint kiderült, nincs: a rendőrség átkutatta a házat – a célpont Reyila volt. El kellett küldenie a brit címét, brit útlevelének másolatát, brit telefonszámát, úgymond bizonyítékként, hogy elköltözött. Reyila még egyszer beszélt édesanyjával, aki annyit mondott neki: ne hívj többet. Reyila szerint édesanyját internálták.
A BBC nyolc tengeren túl élő ujgurral beszélt, s történetükből ugyanaz a kép bontakozott ki az átnevelő intézmények működéséről. Reggelenként futni kell: aki nem fut elég gyorsan, azt megverik. Aki nem pontosan idézi a jogszabályokat, megverik. Korábban volt, akiket kiengedtek egy hónap után, de
Hogy családtagok azt mondják vagy a hatóságok mondják helyettük, hogy ne hívják őket többet, ma teljesen hétköznapi dolog az ujgur tartományban. A BBC szerint félelem vezérelte csönd van. Az ujgur kultúra két központi intézményét, a hitet és a családot megpróbálják megtörni, például úgy, hogy a hatóságok sok gyereket árvaházba visznek. Van olyan édesanya, aki semmit nem tud sem a férjéről, sem a lányáról, aki három és fél éves lenne most – két éve nem látta őket.
Az internálótáborokat a GMV nevű cég segítségével vizsgálták az égből, ami többek közt az Európai Űrügynökséggel is együtt dolgozik. A cég 101 komplexumot vizsgált meg műholdfelvételek alapján, és 44-ről állítja, hogy nagy valószínűséggel biztonsági szempontok alapján felhúzott épületegyüttes. Az előző években az ilyen létesítmények gombákként nőttek ki a sivatag homokjából, ráadásul az egyes létesítményeket bővítették is.
Vannak ugyanakkor olyan intézmények is, amelyek közelebb vannak a városhoz, és korábban más funkciót töltöttek be – például valóban iskolák voltak. Az egyikhez ellátogatott a BBC stábja is, miközben három autó követte – amikor megérkeztek és filmezni kezdtek volna, a rendőrség leállította őket, mondván, ma fontos katonai gyakorlat folyik a környéken és el kell hagyniuk a területet. Ennél az intézménynél viszont lehetséges a rokonlátogatás. Most is sorban állnak páran, a BBC-sek megkérdeznek egy kisfiút, kit látogatna meg, egy rendőr jelzi, nem válaszolhat, a másik azt mondja, hadd beszéljen: „apámat” – mondja.
Kashgar városában a mecsetnél se híre, se hamva imának, az egyetlen hivatalos ember a turistáknak hivatott segíteni, a mecset inkább múzeum.
A következő tervezett állomásra a BBC-stáb nem jut el,
legyen az az olvadó aszfalt vagy hadgyakorlat – miközben állítólag egy tízezer fős internálótábor van arrafelé.
Persze nem minden ujgur jár úgy, hogy ilyen intézményekbe kerül. A tartomány második embere például ujgur etnikumú.
Shohrat Zakir szerint ma a tartományban béke és biztonság honol.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Az amerikai elnök bízik abban, hogy jövő heti dél-koreai találkozóján kereskedelmi megállapodást köthet Hszi Csin-pinggel.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
Márki-Zay Péter a 2022-es kampányban kijelentette, hogy fegyvereket és akár katonákat is küldene Ukrajnába.
Az MCC biztosítja azt a szólásszabadságot az oktatóinak, ami neves nyugati egyetemeken mára már elképzelhetetlen.
