Legalább egy, de inkább két nemzedék nőtt fel abban a biztos tudatban, hogy a tejtermékekből legfeljebb a soványakat szabad fogyasztani egészségünk megőrzése érdekében, s a vaj helyett mindenki válasszon inkább margarint. Azt már tudjuk, hog a margarin sokkal ártalmasabb a vajnál, de a hvg-ben idézett újkeletű cikk szerint a zsíros tejtermékeket fogyasztók is tovább élnek az ilyen ételeket elutasítóknál.
Egy friss tanulmány szerint a zsírban gazdag tejtermékek fogyasztása jót tesz a szívnek és az érrendszernek – írja az Evening Standard a londoni King's College kutatóinak a The Lancet nevű orvosi folyóiratban publikált tanulmánya alapján.
A kutatásban 21 ország 130 ezer önkéntesét vizsgálták kilenc éven át négy csoportban: az egyik csoport semmilyen tejterméket nem fogyaszthatott, a másik kevesebb, mint napi egyszer, a harmadik naponta egyszer-kétszer evett tejterméket, míg a negyedik csoport tagjai kettőnél többször. Napi egy adagnak számított egy pohár tej, egy pohár joghurt, egy evőkanál vaj, vagy 15 gramm sajt.
A kutatás pedig arra jutott, hogy akik napi háromszor ettek zsíros tejtermékeket, azok negyedannyira voltak hajlamosak a korai halálozásra, mint azok, akik naponta egynél kevesebbszer ettek ilyen ételeket.
A kutatás azt is megállapította, hogy a zsírszegény vagy a zsíros tejtermékek fogyasztásának hatásai között marginális volt a különbség, mindkettő ugyanolyan jót tett, így most megdőlni látszik az a nézet, hogy a zsíros tejtermékek károsak lennének az egészségre. Azt viszont megállapították, hogy a tej és a joghurt fogyasztása egészségesebb, mint a vajé és a sajté.
A kutatók azt nem vizsgálták, hogy mi lehet az oka az érdekes összefüggésnek, de az Evening Standard megjegyzi, hogy egy 2014-es, 100 ezer fős svéd kutatás a mostaninak éppen az ellenkezőjére jutott: a kutatók ott azt állapították meg, hogy a több tejet fogyasztóknak gyakrabban törtek el a csontjaik, és nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Az amerikai elnök egy interjúban reagált az egészségéről szóló hírekre.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
Üvöltsön a Fel vörösök, proletárok minden Teslából, Ferrariból és bömösből egészen vasárnapig!
