Magyarországon, mindenki azt ír le, amit akar, olyan véleményt alkothat, amilyet szeretne

Egy főszabály van: nem lehet külföldi pénzt elfogadni, nem lehet idegen állam politikai vagy gazdasági érdekeinek képviseletében eljárni.

Sokszor cikkeztünk már az antibiotikumokra rezisztens, de súlyos betegségeket okozó baktériumok terjedésének veszélyeiről, arról is, hogy ezt tartják a jövő orvostudományában a legnagyobb veszélynek. Az MTI egy híradásából az derül ki azonban, hogy legalábbis a tbc elleni harcban sikerült új, antibiotikum nélküli módszert találni a gyógyításra.
Hiába létezik már több évtizede a tuberkulózis elleni védőoltás, az egykor „magyar betegségnek” nevezett kórba még manapság is milliók halnak bele.
A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
„Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára" – mondta a projektet vezető Lydia Tabernero.
A tébécés betegeknek jelenleg egy erős antibiotikumokból álló koktélt kell szedniük 6-8 hónapon keresztül, ami gyakran kellemetlen mellékhatásokkal jár és még így is 20 százalék a kockázata, hogy a betegség kiújul.
„Annak ellenére, hogy már száz évvel ezelőtt kifejlesztették a tuberkulózis elleni védőoltást, ma mégis úgy tartják, hogy minden harmadik ember fertőzött a világon. Évente nagyjából 1,7 millióan halnak bele a betegségbe világszerte. 2018-ban 7,3 millió embert diagnosztizáltak és kezeltek tuberkulózissal, 2016-ban 6,3 milliót" – mutatott rá az egyetem szóvivője.
Hozzátette, a fertőző betegség Afrikában és Ázsiában a leggyakoribb, de Nagy-Britanniában is egyre növekszik a tébécések aránya és Londont ma már gyakran a gümőkór európai fővárosaként emlegetik.
A tíz év kutatásainak eredményeként kifejlesztett új szer a betegséget okozó mycobacterium tuberculosis védekezőképességét célozza meg, nem magát a baktériumot, valamint képes kiiktatni annak egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztens törzseit. A baktérium védekezőképességének gyengítése növeli az esélyét, hogy a szervezet immunrendszere ellássa a feladatát és megsemmisítse a kórokozót.
A Journal of Medicinal Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány szerint ez az első olyan nem antibiotikumalapú készítmény, amellyel sikerrel kezelték a tuberkulózist állatoknál.
A Manchesteri Egyetem szakembereinek készítményét ugyanis sikerrel alkalmazták akut és krónikus tuberkulózisos tengerimalacokon az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen.
Tabernero szerint a szer nem károsítja az emberi sejteket. Hozzátette, hogy a következő lépés a további tökéletesítés lesz és számításaik szerint 3-4 éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok.