Visszaestek a Times felsőoktatási rangsorán a magyar egyetemek: a Műegyetem éppen befér a legjobb 200 közé, a Debreceni Egyetem és a Corvinus Egyetem pedig a 300-as listán vannak. A pozícióvesztés korántsem magyar jelenség, és leginkább a műszaki képzéseket érinti. A SOTE-nak viszont sikerült javítania.
Egyre kevésbé vonzók a magyar egyetemek a Times Higher Education (THE) idei rangsora szerint. Miután tavaly óta 46 helyet zuhant, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem például idén épphogy felfért a legjobb 200 intézmény közé. A Debreceni Egyetem és a Corvinus Egyetem pedig a 300-as listán vannak ugyan, de az első kétszázba nem fértek be – írja a Qubit.
A felsőoktatási intézmények rangsorát évről évre felállító THE összesített listáját brit és amerikai egyetemek vezetik, de a fejlődő gazdaságú országok intézményeit a listakészítők külön „súlycsoportban” is megmérik, ide kerülnek 11 kelet-európai ország intézményei is. A kelet-európai országoknak összesen 51 intézménye méretett meg idén a Times listáján, ebből hét a magyar.
A rangsorra felkerült hét magyarországi intézmény közül a Pécsi Tudományegyetem öt helyet rontott, így a 127., az ELTE 8 helyet zuhant, így a 131., a Szegedi Tudományegyetem 27 hellyel került hátrébb, így idén a 156. a fejlődő gazdaságok egyetemeinek külön listáján. A hazai felsőoktatási intézmények közül egyedül a Semmelweis Egyetemnek sikerült javítania, most a Rio de Janeiro-i Püspöki Katolikus Egyetemmel osztozik a 61. helyen.
A Times összesített világranglistáján a legjobb ötszázba egyedül a Semmelweis Egyetemnek sikerült beküzdenie magát. Az ELTE, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem a legjobb 800-ba, míg a Műegyetem, a Debreceni és a Corvinus Egyetem már csak a legjobb 1000 közé fért be. A magyar összesített eredményeket az is jelentősen rontja, hogy míg tavaly az összesített világranglistán a 350 legjobb intézmény közé bekerült (a fejlődő országok intézményei között a 16. helyen végzett) CEU javított a hazai összeredményen, addig idén ez az intézmény sem az összesített rangsorban, sem pedig a fejlődő országok egyetemeinek a listáján nem szerepelt.
A pozícióvesztés korántsem magyar jelenség, a tavaly a listára felkerült 45 kelet-európai egyetemből 42 jó néhány helyet visszacsúszott. Javítani csak három intézménynek sikerült: az önmagát négy hellyel feljebb tornázó Semmelweis Egyetem mellett a Ljubljanai Egyetem hat, míg a cseh Masaryk Egyetem 13 helyet javított pozícióján. A visszaesés amúgy a műszaki és technológiai képzést nyújtó intézmények esetében a leginkább szembetűnő. Ez ráadásul összeurópai tendenciának bizonyult.
A listán a kínai fölény megingathatatlannak tűnik. A legjobb 300 helyből 63-at kínai intézmények birtokolnak, tavaly óta 11 egyetemmel bővítették részvételüket a rangsorban. Az első tíz helyből hetet húztak be gond nélkül, és a lista első helyét is öt éve birtokolja a Pekingi Egyetem.
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
Mivel járt az Erasmusról áttérni a Pannónia-programra? Erről is beszélgettünk Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.
A miniszter szerint „a brüsszelitáknak messze elgurult a gyógyszere".
Számba vettük, mit tanulhatunk ma az oktatás és a kultúra úttörő harcosától.
Ismét várunk a hét első reggelén! Könnyed hangulatban, élőben megvitathatod az aktuális közéleti témákat a két műsorvezetővel Gyürky Enikővel és Szabó András Csutival!
Pályára lép-e még egyáltalán a Liverpoolban?
A Dr. Cziráki Attilának címzett levelet az aláírók juttatták el a Mandiner szerkesztőségéhez.
