Az emberiség egyik nagy álma a hosszú élet, az “élet vize” a népmesékben is visszatérő motívum. De nemcsak mesehősök, hanem tudósok is keresik az elixírt, amellyel jelentősen meghosszabbítható a testi-lelki egészségben töltött élet. Az Index nemrégiben arról számolt be MTI hír alapján, hogy ír tudósok bizonyos denevérfajok DNS-ében vélik megtalálni ehhez a kulcsot.
A kutatók négy denevérfaj, a Myotis nembe tartozó közönséges denevér (Myotis myotis), a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii), a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) és a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) 493 egyedét tanulmányozták.
A négy faj közül a közönséges denevér egyedei élnek a legtovább. Noha testméretük alapján a maximális élettartamuk négy év lenne, mégis 37 évet élnek. A szakemberek megállapították, hogy az emberekkel és egyéb állatokkal ellentétben ennek a denevérfajnak nem rövidülnek az úgynevezett telomerei az állat korának előrehaladtával.
A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, vagyis a DNS-t „becsomagoló" makromolekula. Feladata, hogy megakadályozza a kromoszómavégek összetapadását, valamint, hogy a sejtosztódás során védje a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Ahogy azonban a szervezet öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.
A kutatók két olyan gént is azonosítottak a közönséges denevérben, amelyeknek szerintünk kulcsszerepe lehet az állat hosszú élettartamában. Az írországi University College Dublin biológusa, Emma Teeling, a tanulmány egyik vezetője szerint a denevéreknél megfigyelt molekuláris mechanizmusok jelenthetik majd az öregedést vizsgáló olyan jövőbeli kutatások alapját, amelyek az egészséges öregedési folyamat meghosszabbításának lehetőségeit vizsgálják.
A Nyugat-Európától egészen a Közel-Keletig honos közönséges denevér, valamint a vele közeli rokonságban lévő nagyfülű denevér telomerei nem rövidülnek, ami arra utal, hogy ez a Myotis nembe tartozó fajok jellegzetessége lehet.
A denevérek körében egyébként a mindössze 4-8 grammosra megnövő, rovarevő Brandt-denevér várható élettartama a leghosszabb. Az ugyancsak a Myotis nembe tartozó állat 41 évig is élhet.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
A Klímapolitikai Intézet szerint az alkalmazkodás lehetőségei már ma is ismertek.
Horváth Nándor tölti majd be a jövőben a parlamenti képviselőcsoport sajtófőnöki pozícióját.
