Többes kötésben: Magyar–zsidó múltak és égtájak címmel rendez konferenciát február 5-én a Molnár Tamás Kutatóintézet.
A Molnár Tamás Kutatóintézet Többes kötésben: Magyar–zsidó múltak és égtájak címmel szervez konferenciát 2018. február 5-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületének dísztermében. A rendezvényt támogatja a Nemzetpolitikai Államtitkárság.
A konferencia programja:
8:30 Érkezés, regisztráció
9.00 Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megnyitója
9.25 Novák Attila (a Molnár Tamás Kutatóintézet) köszöntője
9.30 – 10.40 Első ülés: Diaszpórák a múltban és a jelenben
Levezető: Molnár Attila Károly, az MTKI vezetője
A diaszpóra fogalma: történeti és vallási perspektívák / Buzási Gábor klasszika-filológus, hebraista, az ELTE BTK Ókortudományi Intézet adjunktusa
Trianon hatása a zsinagógaépítészetre Magyarországon és az utódállamokban / Klein Rudolf építészettörténész, a Szent István Egyetem (Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Budapest) építészettörténet professzora
A zsidók és a magyar szivárvány / Gerő András történész professzor, a Habsburg Intézet (Budapest) igazgatója
10.45-11:35 Második ülés: Vallások és gondolatok
Levezető: Molnár Attila Károly az MTKI vezetője
Zsidó katonáskodás a Monarchiában: néhány vallásjogi életkérdés / Turán Tamás hebraista (Budapest), az MTA Társadalomtudományi Központ tudományos főmunkatársa
Kisebbség és többség Ravasz László gondolkodásában / Hatos Pál történész, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara dékánja
11.35 – 12.00 Kávészünet
12.00 – 13.40 Harmadik ülés: Kárpát-medencei tájak, egységek
Levezető: Csapody Miklós, az MTKI munkatársa
Határon túli zsidó életvilágok reprezentációi / Glasser Norbert néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem BTK Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszéke egyetemi adjunktusa előadása
Magyar zsidó múlt, romániai jelen (1914-től napjainkig) / Gidó Attila történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója
Emlékek a szinérváraljai zsidók történetéből / Borsi-Kálmán Béla történész, az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék egyetemi tanára
A kárpátaljai zsidóság és identitása (1867–1944) / Szalai Miklós történész (Budapest)
13.40 – 14.45 Ebédszünet (büféebéd)
14.45 – 16.30 Negyedik ülés: Koráramlatok: asszimiláció, ortodoxia, cionizmus, Izrael
Levezető: Pap Milán, az MTKI munkatársa
Zsolt Béla és Pap Károly (Budapest), Ligeti Ernő (Kolozsvár): zsidó értelmiségiek szembenézése az asszimiláció kudarcával (1918–1945) / Zvi Hartman történész, a Tel Aviv-i Egyetem szenior kutatója
Érdekközösségben? (A magyar kormány és a Cionista Világszervezet tárgyalásai a harmincas években) / Novák Attila történész, a Molnár Tamás Kutatóintézet (NKE ÁKK) tudományos főmunkatársa
A magyar ajkú zsidóság szervezeteinek szerepe Palesztinában/Izraelben (1930–1955) / Olosz Levente történész, az Eszterházy Károly Egyetem (Eger) PhD hallgatója
Húskonzerv-akció 1948–1957. A magyar orthodoxia izraeli szeretetcsomag-küldeményei / Lózsy Tamás könyvtáros, a Magyar Orthodox Izraelita Levéltár (Budapest) gyűjteményvezetője
16:30-17:00 Vita, a konferencia lezárása.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A román elnök elmondta: Ukrajna továbbra is számíthat Románia támogatására katonai, energetikai és diplomáciai területen.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Hol van Magyarország helye az űrszektorban? Mit tudnak a magyar kutatók nyújtani e téren? Többek között erről beszélgettünk Szalay Zsolt alelnökkel.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Az 1951-es kitelepítések egyik legellentmondásosabb aspektusa, hogy az „osztályidegen” személyek között számos zsidó nagypolgár, bankár, kereskedő is volt.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
Dornfeld László vezető elemző szerint az Európai Unió Bírósága egy „aktivista szervezet”, amely már régóta igyekszik a saját eszközeivel előmozdítani azokat a politikai ügyeket, amelyeket fontosnak tart. Ilyen a nemváltoztatás kötelező engedélyezése is, melyről nemrég született ítélet.
