Minisztert csinál Kennedyből Donald Trump
Jön az amerikai egészségügy és élelmiszeripar forradalma?
Óvatos derülátásra adhat okot számunkra, hogy az onkológiai betegségek gyógyításában nagy lépésekkel halad előre az orvostudomány az utóbbi években, s hogy az eredmények egyre inkább beépülnek a hazai protokollba is. Az MTI beszámolója szerinz Perlaky Tamás, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika tanársegédje a csontokat érintő daganatok kapcsán beszélt például arról, hogy ezek sem járnak már feltétlenül amputációval, mint néhány évtideddel ezelőtt.
Mint mondta, a végtagok esetén a problémát a kialakuló csonthiány okozza, egy végtag ugyanis csak akkor tartható meg, ha pótolni tudják azt a hiányt, amit a daganat miatt el kellett távolítani. Ez a pótlás vagy protézissel, implantátummal történik, vagy pedig biológiai rekonstrukcióval, valamilyen csont átültetésével.
Hozzátette: az átültetett csont lehet a beteg saját csontja, például a szárkapocscsont jelentős része komolyabb következmények nélkül eltávolítható és más helyre átültethető. Perlaky Tamás elmondta azt is, a csontdaganat legjellemzőbben a térd tájékán jelenik meg, a combcsont alsó vagy a lábszárcsont felső végén, de gyakori a megjelenése a felkarcsont felső végében, illetve a medencén. Hozzátette: a rosszindulatú csontdaganatok figyelmeztető jele a sérülés nélkül megjelenő, tartós fájdalom.
Szólt arról is, hogy a leggyakoribb rosszindulatú csontdaganatok gyermek– és fiatal felnőttkorban jelentkeznek elsősorban, idősebb korban, felnőtteknél pedig jellemzően áttétes, másodlagos daganatok fordulnak elő jelentős számban. Felnőtteknél általában protézissel pótolják a csonthiányt, a fiataloknál pedig inkább a biológiai rekonstrukcióra törekednek. Megjegyezte: az elsődleges csontdaganatok összességében, a többi daganattípushoz képest nem túl gyakoriak, az összes rosszindulatú daganat 1 százalékát adják, ez Magyarországon 30 esetet jelent évente, azonban a másodlagos daganatok jóval gyakoribbak.