A közgazdaság-tudományról a nem közgazdászok számára (és a közgazdászok számára még inkább) annyit el kell mondani, hogy az nem tudomány.
„Még decemberben történt, hogy egy Steve Keen nevű 64 éves, ausztrál születésű, ám Nagy-Britanniában élő úgynevezett poszt-keynesiánus (alapvetően Keynes elveit követő) közgazdász szerzetesnek öltözvén – Luther Márton mintájára – harminchárom közgazdasági tézist szögezett ki a London School of Economics, a világ egyik legpatinásabb egyetemének kapujára, amelyekben megkérdőjelezte az uralkodó neoliberális paradigma tételeit.
Csak a későbbi mondanivaló hitelessége miatt jegyzem meg, hogy Luther valószínűleg nem szögezte ki a tételeit ötszáz éve a wittenbergi vártemplom kapujára (levélben küldte el), és Keen sem szögezett, bár egy hatalmas gumikalapácsot vitt magával, a téziseket a Blu Tack nevű gyurmaragasztó segítségével helyezte fel a patinás intézményre. És hogy miért pont a London School of Economics épületére került a kiáltvány, miközben maga Keen a kensingtoni egyetem professzora, az talán azzal magyarázható, hogy a London School of Economicsot sokan a neoliberalizmus európai fellegvárának tekintik. Mindenesetre az 1895-ben alapított egyetemnek számos neves hallgatója volt, a hazánkban ma nagy közismertségnek örvendő Soros György mellett többek között John F. Kennedy, David Rockefeller, Mick Jagger, Bertrand Russel, Romano Prodi és érdekességképpen talán megemlíthető még Monica Lewinsky is.
Mielőtt a »kiszegezett« tételek egynémelyikébe belemélyednénk, a közgazdaság-tudományról a nem közgazdászok számára (és a közgazdászok számára még inkább) annyit el kell mondani, hogy az nem tudomány. Tudományosan a rendszeres teológia körébe sorolható, amely két alapvető tanrészletre oszlik: a hittanra és az erkölcstanra. Emellett a közgazdasági elméletek pártosak, valakinek az érdekét szolgálják. Talán nem túlzás azt mondani, hogy szinte nincs olyan érdek, amely mögé valamilyen jól hangzó közgazdasági nézetrendszert ne lehetne – persze kellő munkával – felállítani.”
Igen, az identitáspolitikának továbbra is nagy jelentősége van, aminek egyik legfrissebb példája Zohran Mamdani sikere. Hajdú Tímea írása.
Boldogkői Zsolt szerint úgymond a tudomány alapján legalább tíz ponton kellene változtatni az alaptörvényen és a jogszabályokon, de igazából ideológiát váltana, és nem tud mást tenni, sőt az ateizmusa csak egy szekuláris vallás. Szilvay Gergely írása.
„A Tisza kormánya egy 16 minisztériumos, rekordméretű bürokratikus monstrum lesz, amely a kritikusok szerint tele lesz friss Tisza-káderekkel” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán.
Zila János és Nagy Attila Tibor szerint óriási kihívást jelent majd a Tisza számára a heterogén szavazótáborának összetartása.
A hit nem egy politikai ideológia, hanem élő kapcsolat a Teremtővel, az Igazsággal, amely nem kirekeszt, hanem az emberi méltóságot szolgálja.
Ezért a jövőt illetően most mi sem kormányt választunk, hanem sorsot.
Egyelőre nem tudni, hogy melyik városban és mikor lesz a kupaátadás.
Az AEK Athén edzője szerint a válogatott csatár még nem érte el pályafutása csúcsát.
