Gulyás: A bolsevikok célja Oroszország lerombolása volt

Az épp száz éve történt kommunista hatalomátvétel köré felépített mítosz lerombolására vállalkozott a Terror Háza Múzeum. A Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen című kiállítás keddi megnyitóján Schmidt Mária és Gulyás Gergely emlékezett a kommunista diktatúra legkevésbé sem magasztos kezdeteire.

Schmidt Mária, megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy Lenin és követői visszaélve Machiavelli gondolatával a „cél szentesíti az eszközt” elvére hivatkozva építették ki totális diktatúrájukat, mégis egyvalamiről megfeledkeztek: a cél, amit kitűztek, semmilyen eszközt nem szentesít. 

A kiállítás főkurátora szerint a kommunizmussal sok baj van, de a legfontosabb probléma a célja volt.

A francia forradalom örökségét a bolsevikok vállalhatónak, de egyben továbbfejlesztendőnek gondolták és ennek tudatában alakították ki forradalmi eredetmítoszukat. Az általuk végrehajtott államcsínyt Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezték el, és példaként állították a világ elé. Ez olyannyira sikeres kanonizáció volt – vélekedett a történész –, hogy nem csak hetven évig volt megkerülhetetlen terméke a politikai piacnak, hanem eredetmítoszként máig nem veszítette el jelentőségét.

A cél rendben van, a megvalósításba csúszott a hiba – idézte a kommunista diktatúrák bűneinek relativizálóit Schmidt, majd a kiállítás célját összegezve kijelentette: 

Ez a cél – vagyis a társadalom különböző rétegeinek egymás ellen fordítása – a kollektív jogok és felelősség hangoztatása valamint az emberi élet szentségén és a szereteten alapuló keresztény hagyomány elutasítása mindennel ellenkezik, ami egyetemes kultúránk alapja. Schmidt Mária kiemelte azt a tárlat által talán leghangsúlyosabban felidézett tényt, hogy Lenin és társai a Német Császárság megbízásából érkeztek Oroszországba és feladatuk az ország felforgatása volt. A XX. század legsikeresebb titkosszolgálati akciójának ágenseiként hazaárulást követtek el és több mint fél évszázados szenvedést hoztak az orosz népre.

Politikai cselekvésük háttere Schmidt Mária szerint filozófiai szempontból a Feuerbach-tézisben szereplő marxi gondolaton keresztül érthető meg, miszerint „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk”. Lenin gyilkos logikával felismerte, hogy a világ megváltoztatásánál fontosabb annak új értelmezési keretbe foglalása, vagyis hogy ők magyarázzák meg és ők értelmezzék a folyamatokat.

Mire a kommunista rémálom Európában véget ért, a Gonosz birodalmának már mintegy százmillió áldozata volt világszerte. A múzeum főigazgatója szerint az a vonat, ami a német titkosszolgálat jóvoltából Zürichből elindult, súlyos szimbóluma egész századunknak – halálvonat ez – mondta –, akárcsak a huszadik század megannyi szerelvénye. Az embermilliókat tárgyként szállító tehervagonok zakatolása múlt századunk tipikus háttérzajává vált, amire nekünk és utódainknak, mint intő jelre kell figyelnünk – zárta gondolatmenetét a történész. 

Gulyás Gergely a kiállítást megnyitó beszédében annak jelentőségére hívta fel a figyelmet, hogy egy évszázaddal az első sikeres kommunista hatalomátvétel után végre rántsuk le a leplet november 7-e hamis mítoszáról. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kommunista propaganda hatékonyságát és veszélyességét az mutatja legjobban, hogy sok történelmi eseményről alkotott képünket még mindig a kommunisták hazugságai határozzák meg. Ezzel szemben a kommunista narratívából nem sok minden igaz, a téli palotát az ostrom idején gyakorlatilag senki sem védte, a Kerenszkij-kormány el sem menekült tagjainak letartóztatása nem volt hősi tett, a cári borospincék kifosztása pedig még kevésbé. 

A bolsevikok észrevétlen hatalomátvétele ennek ellenére világtörténelmi jelentőséggel bír – mondta Gulyás –, Lenin hatalomátvételével először kerültek hatalomba egy országban a kommunisták és ez az esemény nyitotta meg azt az utat, amin Lenin után Sztálin, Pol Pot, Mao, Rákosi és más diktátorok jártak. A frakcióvezető Bibó István gondolatát idézte, aki szerint a francia forradalomban egy ponton túl már nem arról volt szó, hogy a nép mit akar a hatalmasoktól, hanem arról, hogy a nép nevében létrejött hatalom mit akar a népre kényszeríteni. Ez a megállapítás igaz a kommunizmusra is, ami már

Gulyás kifejezte reményét, hogy az Európai Bizottság elnöke a mai nap alkalmából nem porolja le a Fidel Castro halálakor tett nyilatkozatát és nem lesz Leninből is hős sokak számára, akik nehezen megmagyarázható módon mégis demokratának tekintik magukat.

Ahhoz, hogy a kommunizmus a magyar többség számára már evidencia a kommunizmus elítélése, olyan bátor lépésekre és komoly munkára volt szükség, amilyen a Terror Háza Múzeum balliberális ellenszélben történt létrehozása is volt – jelentette ki Gulyás, majd azt is hozzáfűzte: bár az utódok nem tehetőek felelőssé felmenőik bűneiért, talán mégsem véletlen, hogy a 2002 után hatalomra került kormánykoalíció kisebbik pártjának éppen egy Pető Iván nevű képviselője indítványozta a Terror Háza Múzeum költségvetési támogatásának megszüntetését. Nehéz ezt másnak betudni, mint hogy az indítványozó képtelen volt elfogadni, hogy a szülei munkahelyéből múzeumot csinálnak.

Gulyás méltatta a kiállítás szervezőit, amiért lerántják a leplet a kommunizmus hamis eredetmítoszáról, rávilágítva arra, hogy első világháborús katonai szempontok alapján egy orosz kiugrást célzó német titkosszolgálati művelet eredményezte a bolsevik hatalomátvételt.

– összegezte Gulyás, majd felidézte: Lenin maga köré gyűjtötte a Föld legfélelmetesebb szektájának vezető személyiségeit és a szekta főpapjaként, démoni ügyességgel tépte darabokra azokat az intézményeket, amelyeken az orosz állam és nemzet nyugodott.

*

A Lenin-brand lebontása

A megnyitó beszédek után arról kérdeztük Békés Mártont, hogy túl az évfordulón mi Lenin aktualitása? A kutatási igazgató szerint Lenin egy brand, amelynek a forradalom hamis mítosza is része. Ezt a brandet azért kell leleplezni, mert emögé próbálják a kommunizmus összes bűnét elrejteni. Leninnel kezdődik a koncentrációs táborok felállítása, a terrorra szó szerint ő adott parancsot. Ez azt jelenti, hogy Leninnel megszületett a kommunizmus, amit nem szabad relativizálni: egy kommunizmus van, tehát szó sem lehet rossz eszközökkel végrehajtott szép eszméről. 

A kiállítás kurátora felvetésünkre azt is megjegyezte: nem véletlen, hogy mind Schmitt Mária, mind Gulyás Gergely hangsúlyozta a francia forradalom és a bolsevik hatalomátvétel közötti szellemi kontinuitást.

– jelentette ki. Azzal, hogy 1917-tel leszámolunk, természetesen együtt jár a francia forradalom megkérdőjelezése és kritikája is. Békés személyes véleményének hangot adva tovább is ment ennél: meglátása szerint a terrorba fulladó francia forradalom elutasítása ugyanúgy legitim, mint a kommunizmussal való szembehelyezkedés.

A kiállítás szervezője arról is beszélt, az sem véletlen, ahogy a kiállítás reflektál a kommunizmusra, mint politikai vallásra reflektál. A bergyajevi megközelítés értelmében egy ellen-kereszténység apokalipszisét hozta el a bolsevizmus.