Egy pap akkor is pap marad, amikor megbüntetik

Hihetetlenül nyálas történet- szerintem is. Bizony egy korábbi hozzászólóval együtt én is kihallom belőle a gejl, cukormázas Ferenc "pápát". Brrr, menekül az ember ettől a katolicizmustól!!! Inkább az "árvaság".

Kedves Zoli! Ez annyira szép. De miért kell mindent bekenni Szentmásodikjánospállal!? Főleg Gergő atya szabálytalankodását. Képzeld Zoli, ismertem olyan papot, aki nem csak szentképpel, 1-2 liter miseborral is megkínálta az aranyos rendőröket. Az ő lelküket nem csak a szent pápa képe melegítette fel. Amúgy a megbüntetett pap tényleg pap marad, pl. ha a püspöke felfüggeszti - akkor is. Sőt, képzeld Zoli a "kiugrott" papok is papok maradnak, csak nem végezhetnek papi funkciót, de ha pl. autóbaltaseben épp egy "világi pap" siet a segítségedre, akár föl is oldozhat érvényesen - biztos ami biztos. És igen, akkor is kereszténynek kell maradni, ha pl. a pápa kétkézzel bontja a 2000 éves templomot, amit Katolikus Egyháznak hívunk. Ha a püspökök eretnekségeket tanítanak. Vagy ha a plébános úrról kiderül, hogy nem csak ivós, de barátnője is van.

Először meglepődnek, majd mosolyogva megköszönik az emberek, ha kapnak egy szentképet. Nekem is ez a tapasztalatom.

Nehéz pontosan megfogalmaznom, mit is érzek és gondolok ezzel kapcsolatban. Úgy látom, ma a közgondolkodás túlságosan is "büntetés-orientált". Ha van egy probléma, nem az a fő erőfeszítés, hogy megoldjuk a problémát, hanem, hogy megkeressük hogy ki a felelős, és ha megvan a felelős, hátra lehet dőlni, hogy nincs már teendőnk. A kereszténység egyik legfontosabb jellemzője - szerintem - az, hogy meghaladja a "büntetés-orientált" szemléletet. Jó példa erre a paráznaságért megövezésre ítélt nő: az vesse rá az első követ, aki nem vétkezett. A "menj békével, és többet ne vétkezzél". Mekkora hit és mekkora erkölcsi erő van ebben a hozzáállásban. Nagyon távoli kapcsolatban van ezzel: tegnap olvastam, hogy a Vígszinház leállítja a szexuális zaklatásokkal megvádolt Marton László által rendezett Ibsen: A vadkacsa c. művének bemutatását. A Vadkacsa fő témája éppen az hogy "ideális követelések" (az embernek tökéletesnek, teljesen bűntelennek kell lennie) sokszor tragédiába torkollhatnak, a múltbeli bűnökért sokszor ártatlanok bűnhődhetnek. Én már beiktattam jövőbeli programjaim közé, hogy megnézem a Vadkacsát, sajnálom, hogy ez végül nem jön össze. Szintén távoli asszociáció: olvastam, hogy Vietnam a viág egyik legdinamikusabban fejlődő országa, valamit ezt is: http://vovworld.vn/en-US/News/70th-anniversary-of-the-VietnamUS-Society/376815.vov. The two peoples, especially the young, should continue to write a better history instead of memories of war”. Ne elsősorban a múlt bűneire koncentráljunk, hanem a jobb jövőre. Nem tudom kizárni azt a lehetőséget, hogy az előző két állítás között összefüggés van,