Az említett kilencmillió haláleset egyébként másfélszer több, mint a dohányzásban, háromszor több, mint az AIDS-ben, tuberkulózisban és maláriában együttesen, hatszor több, mint a közúti balesetekben és tizenötször több, mint a háborúkban vagy az erőszak bármely más formája miatt elhunytak száma.
A tanulmányban kiemelték, hogy válsághelyzet alakult ki, és a folyamat komolyan veszélyezteti a társadalom fennmaradását. Philip J. Landrigan, a tanulmány vezető szerzője, a New York-i Icahn School of Medicine professzora pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a délkelet-ázsiai országokban csak a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek száma 2050-re megduplázódhat. Azonban a kutatók úgy vélik: a közelmúlt tapasztalatai alapján – ha megvan a szükséges politikai akarat – intézkedésekkel és fejlesztésekkel felvehető a harc a környezetszennyezés ellen – írja a Guardian.
A legriasztóbb helyzet a szegényebb országokban – például Indiában, Csádon és Madagaszkáron – tapasztalható, e térségekben az összes haláleset negyede a környezet szennyezettségével hozható kapcsolatba.
A gazdagabb országokban pedig a szennyezés „modernebb” formái, tehát a fosszilis tüzelőanyagokkal és kémiai folyamatokkal összefüggő szennyezés okoz problémát. Philip J. Landrigan kiemelte, hogy óriási mértékben növekedtek az ilyen jelenségekkel összefüggő halálozások, míg a hagyományos folyamatokkal kapcsolatos esetek – az érintett országok fejlődése miatt – inkább csökkentek.
A környezetszennyezéssel összefüggő halálesetek számát tekintve a leginkább érintett tíz ország 2015-ben:
Banglades
Szomália
Csád
Niger
India
Nepál
Dél-Szudán
Eritrea
Madagaszkár
Pakisztán
De Nagy-Britanniában is évi 50 ezer halálozás, az összes haláleset 8,39 százaléka áll összefüggésben a környezet szennyezettségével.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szeptemberben azt mondta, Magyarországon évente több mint 14 ezer ember veszti idő előtt életét a légszennyezettség miatt.
A szakemberek szerint a szennyezettség körülbelül évi 4,6 billió dolláros kárt jelent a társadalomnak, ami a globális GDP több mint 6 százalékának felel meg. „Mindig azt halljuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak a szennyezés felszámolását – én azt mondom, nem engedhetjük meg, hogy ne számoljuk fel” – szögezte le Landrigan.