Ha felmérést végeznénk arról, hogy ki mire gondol a cím alapján, mi lehet az, ami ennyi halálesetet okoz világszerte, kétlem, hogy sokaknak jutna eszébe a környezetszennyezés. Pedig a Magyar Nemzet híradása szerint, ez a tényező okozta minden hatodik ember halálát a világon.
Az említett kilencmillió haláleset egyébként másfélszer több, mint a dohányzásban, háromszor több, mint az AIDS-ben, tuberkulózisban és maláriában együttesen, hatszor több, mint a közúti balesetekben és tizenötször több, mint a háborúkban vagy az erőszak bármely más formája miatt elhunytak száma.
A tanulmányban kiemelték, hogy válsághelyzet alakult ki, és a folyamat komolyan veszélyezteti a társadalom fennmaradását. Philip J. Landrigan, a tanulmány vezető szerzője, a New York-i Icahn School of Medicine professzora pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a délkelet-ázsiai országokban csak a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek száma 2050-re megduplázódhat. Azonban a kutatók úgy vélik: a közelmúlt tapasztalatai alapján – ha megvan a szükséges politikai akarat – intézkedésekkel és fejlesztésekkel felvehető a harc a környezetszennyezés ellen – írja a Guardian.
A legriasztóbb helyzet a szegényebb országokban – például Indiában, Csádon és Madagaszkáron – tapasztalható, e térségekben az összes haláleset negyede a környezet szennyezettségével hozható kapcsolatba.
A gazdagabb országokban pedig a szennyezés „modernebb” formái, tehát a fosszilis tüzelőanyagokkal és kémiai folyamatokkal összefüggő szennyezés okoz problémát. Philip J. Landrigan kiemelte, hogy óriási mértékben növekedtek az ilyen jelenségekkel összefüggő halálozások, míg a hagyományos folyamatokkal kapcsolatos esetek – az érintett országok fejlődése miatt – inkább csökkentek.
A környezetszennyezéssel összefüggő halálesetek számát tekintve a leginkább érintett tíz ország 2015-ben:
Banglades
Szomália
Csád
Niger
India
Nepál
Dél-Szudán
Eritrea
Madagaszkár
Pakisztán
De Nagy-Britanniában is évi 50 ezer halálozás, az összes haláleset 8,39 százaléka áll összefüggésben a környezet szennyezettségével.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szeptemberben azt mondta, Magyarországon évente több mint 14 ezer ember veszti idő előtt életét a légszennyezettség miatt.
A szakemberek szerint a szennyezettség körülbelül évi 4,6 billió dolláros kárt jelent a társadalomnak, ami a globális GDP több mint 6 százalékának felel meg. „Mindig azt halljuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak a szennyezés felszámolását – én azt mondom, nem engedhetjük meg, hogy ne számoljuk fel” – szögezte le Landrigan.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
Utánanéztünk, jogi szempontból milyen gyanút vethet fel, ha kiderül, hogy Ruszin-Szendi valóban nem rendelkezett érvényes fegyverviselési (vagy akár fegyvertartási) engedéllyel a tiszás rendezvény idején.
