Ha felmérést végeznénk arról, hogy ki mire gondol a cím alapján, mi lehet az, ami ennyi halálesetet okoz világszerte, kétlem, hogy sokaknak jutna eszébe a környezetszennyezés. Pedig a Magyar Nemzet híradása szerint, ez a tényező okozta minden hatodik ember halálát a világon.
Az említett kilencmillió haláleset egyébként másfélszer több, mint a dohányzásban, háromszor több, mint az AIDS-ben, tuberkulózisban és maláriában együttesen, hatszor több, mint a közúti balesetekben és tizenötször több, mint a háborúkban vagy az erőszak bármely más formája miatt elhunytak száma.
A tanulmányban kiemelték, hogy válsághelyzet alakult ki, és a folyamat komolyan veszélyezteti a társadalom fennmaradását. Philip J. Landrigan, a tanulmány vezető szerzője, a New York-i Icahn School of Medicine professzora pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a délkelet-ázsiai országokban csak a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek száma 2050-re megduplázódhat. Azonban a kutatók úgy vélik: a közelmúlt tapasztalatai alapján – ha megvan a szükséges politikai akarat – intézkedésekkel és fejlesztésekkel felvehető a harc a környezetszennyezés ellen – írja a Guardian.
A legriasztóbb helyzet a szegényebb országokban – például Indiában, Csádon és Madagaszkáron – tapasztalható, e térségekben az összes haláleset negyede a környezet szennyezettségével hozható kapcsolatba.
A gazdagabb országokban pedig a szennyezés „modernebb” formái, tehát a fosszilis tüzelőanyagokkal és kémiai folyamatokkal összefüggő szennyezés okoz problémát. Philip J. Landrigan kiemelte, hogy óriási mértékben növekedtek az ilyen jelenségekkel összefüggő halálozások, míg a hagyományos folyamatokkal kapcsolatos esetek – az érintett országok fejlődése miatt – inkább csökkentek.
A környezetszennyezéssel összefüggő halálesetek számát tekintve a leginkább érintett tíz ország 2015-ben:
Banglades
Szomália
Csád
Niger
India
Nepál
Dél-Szudán
Eritrea
Madagaszkár
Pakisztán
De Nagy-Britanniában is évi 50 ezer halálozás, az összes haláleset 8,39 százaléka áll összefüggésben a környezet szennyezettségével.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szeptemberben azt mondta, Magyarországon évente több mint 14 ezer ember veszti idő előtt életét a légszennyezettség miatt.
A szakemberek szerint a szennyezettség körülbelül évi 4,6 billió dolláros kárt jelent a társadalomnak, ami a globális GDP több mint 6 százalékának felel meg. „Mindig azt halljuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak a szennyezés felszámolását – én azt mondom, nem engedhetjük meg, hogy ne számoljuk fel” – szögezte le Landrigan.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Az amerikai elnök egy interjúban reagált az egészségéről szóló hírekre.
Bayer Zsolt és Ambrózy Áron podcastjában egy állítólagos kémtörténet kapcsán bírálták a balliberális sajtót.
Uniós pénzek elcsalása miatt áll a bál.
