Kívülről biztos látta már a Vajdahunyadi várat (nem a városligetit, hanem az eredetit), most nézze meg velünk belülről is! Magasság, mélység, lovagterem és akasztófa is van!
Július elején jártunk Vajdahunyadon. Az impozáns kastély kívülről és belülről is lenyűgöző, ám a román műemlékvédelem jelenleg nagyjából csak az állagmegóvásra koncentrál, így olyan az egész épület, mintha egy lelakott, tessék-lássék módon kitakarított, toldozott-foldozott épületben járkálnánk. Az eldugottabb részeken hajmeresztő mélységekkel és magasságokkal találkozunk, több helyen bele lehet látni a tetőszerkezetbe is. Nagyon romantikusak a vadregényes zugok, ám jobb volna mégis, ha egyszer rendesen helyreállítanák. Magyar feliratok hol vannak, hol nincsenek, hol rendesek, hol Google-translate-tel készültek, például a kínzókamrában.
A vajdahunyadi várat a Hunyadi-család építtette a 15. században, két ütemben. A 17. század elején az iktári Bethlen-család tulajdonába került a lovagvár, Bethlen Gábor jelentős átalakításokat hajtott végre rajta, és megerősítette a védműveket. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől.
1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította.
A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban.
Van még mit rendbe tenni:
Elengedhetetlen tartozék az akasztófa:
Balra a Hunyadi-palota, benne fennebb látható,alsó szinten található lovagteremmel és a felső szinten található Országház-teremmel, jobbra a Bethlenek által épített palota, szemben a Mátyás-loggia.
(fotók: Szilvay Gergely)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Kelemen Hunor szerint Erdély ma már biztonságos, fejlődő régió – egyre több külföldön élő magyar dönt a hazaköltözés mellett.
Büntethetővé tették Szlovákiában az 1945 után a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó, máig érvényben lévő Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. Tokár Géza felvidéki politológust kérdeztük, mi folyik Szlovákiában.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
Elkeserítő a helyzet.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
