Kívülről biztos látta már a Vajdahunyadi várat (nem a városligetit, hanem az eredetit), most nézze meg velünk belülről is! Magasság, mélység, lovagterem és akasztófa is van!
Július elején jártunk Vajdahunyadon. Az impozáns kastély kívülről és belülről is lenyűgöző, ám a román műemlékvédelem jelenleg nagyjából csak az állagmegóvásra koncentrál, így olyan az egész épület, mintha egy lelakott, tessék-lássék módon kitakarított, toldozott-foldozott épületben járkálnánk. Az eldugottabb részeken hajmeresztő mélységekkel és magasságokkal találkozunk, több helyen bele lehet látni a tetőszerkezetbe is. Nagyon romantikusak a vadregényes zugok, ám jobb volna mégis, ha egyszer rendesen helyreállítanák. Magyar feliratok hol vannak, hol nincsenek, hol rendesek, hol Google-translate-tel készültek, például a kínzókamrában.
A vajdahunyadi várat a Hunyadi-család építtette a 15. században, két ütemben. A 17. század elején az iktári Bethlen-család tulajdonába került a lovagvár, Bethlen Gábor jelentős átalakításokat hajtott végre rajta, és megerősítette a védműveket. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől.
1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította.
A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban.
Van még mit rendbe tenni:
Elengedhetetlen tartozék az akasztófa:
Balra a Hunyadi-palota, benne fennebb látható,alsó szinten található lovagteremmel és a felső szinten található Országház-teremmel, jobbra a Bethlenek által épített palota, szemben a Mátyás-loggia.
(fotók: Szilvay Gergely)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A radikális Republika politikusa tévévitában mondta el: még ők is túlzásnak tartják a büntetést a dekrétumok kritikájáért.
Rettegnek a magyar politikai befolyástól.
A 2024-es cannes-i premier után 2025 márciusában végre itthon is bemutatkozott a Bán Mór-regények ihlette Hunyadi-sorozat, ami aztán kapott hideget-meleget. A mi olvasóinkat ez érdekelte legjobban az azóta streamingen is látható tízrészes széria kapcsán.
Nem is érti, hogy kérdezhetik meg tőle annyian, hogy kire fog szavazni.
Ezelőtt 43 évvel hunyt el a '48-as ágyúöntő székely leszármazottja. Egy magyar író, újságíró, aki az emigráció, és majdnem a világ legelső Gulag-krónikása lett.
Felvidéktől Kárpátaljáig jogviták, tragédiák és közösségi válaszok rajzolták ki az évet.
Az olasz miniszterelnök a valódi célt is megnevezte.
Vádolom az Európai Unió és az Európát vezető országok politikai elitjét, különös tekintettel miniszterelnökeiket és elnökeiket, vezető politikusaikat és meghatározó médiamunkásaikat.
