Kívülről biztos látta már a Vajdahunyadi várat (nem a városligetit, hanem az eredetit), most nézze meg velünk belülről is! Magasság, mélység, lovagterem és akasztófa is van!
Július elején jártunk Vajdahunyadon. Az impozáns kastély kívülről és belülről is lenyűgöző, ám a román műemlékvédelem jelenleg nagyjából csak az állagmegóvásra koncentrál, így olyan az egész épület, mintha egy lelakott, tessék-lássék módon kitakarított, toldozott-foldozott épületben járkálnánk. Az eldugottabb részeken hajmeresztő mélységekkel és magasságokkal találkozunk, több helyen bele lehet látni a tetőszerkezetbe is. Nagyon romantikusak a vadregényes zugok, ám jobb volna mégis, ha egyszer rendesen helyreállítanák. Magyar feliratok hol vannak, hol nincsenek, hol rendesek, hol Google-translate-tel készültek, például a kínzókamrában.
A vajdahunyadi várat a Hunyadi-család építtette a 15. században, két ütemben. A 17. század elején az iktári Bethlen-család tulajdonába került a lovagvár, Bethlen Gábor jelentős átalakításokat hajtott végre rajta, és megerősítette a védműveket. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől.
1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította.
A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban.
Van még mit rendbe tenni:
Elengedhetetlen tartozék az akasztófa:
Balra a Hunyadi-palota, benne fennebb látható,alsó szinten található lovagteremmel és a felső szinten található Országház-teremmel, jobbra a Bethlenek által épített palota, szemben a Mátyás-loggia.
(fotók: Szilvay Gergely)
Papi jelmondata – „nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket” – tökéletesen tükrözi küldetését.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A „bűnük” az volt, hogy Székelyföld feliratú, a székely zászló színét és jelképeit megjelenítő pólókban jelentek meg egy focimeccsen.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elmondta, hogy mire számít az ellenzéktől a választásig hátralévő hat hónapban.
A Toyota 20. században kifejlesztett technológiája új időszámítást hozhat az ország űriparában.
