Erdély: nézegesse velünk a reneszánsz keresdi kastélyt!

Segesvártól nem messze, a Dános-patak völgyében délre fordulva jutunk el Keresdre, az egykor szászok, ma főleg románokat lakta falucskába, aminek szélén, egy dombon található a reneszánsz Bethlen-kastély. A bejáratnál a falusiak által már elhordták az egykori boltíves várfalat az előző évtizedekben.

A kastély előtt szamarak, birkák, libák legelésznek. Pár éve az épületegyüttes a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonába került, akik képzési és konferenciaközpontot alakítanak itt ki idővel míg a palotarészből múzeum lesz.

Mint azt Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt írja a történelmi családok erdélyi kastélyairól szóló, „Isten segedelmével udvaromat megépítettem” című kötetükben: „Az erdélyi reneszánsz katélyépítészet legszebb alkotásának tartott keresdi kastély felső-olasz és felső-magyarországi hatást egyaránt tükröz.”

A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a 15. század közepén rakta le Miklós fia Márk.

Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt, Bethlen György és felesége, Nagykárolyi Klára kezdte építtetni. A kastély renszánsz átalakítása 1559-1598 közé tehető.

A harmadik építési szakasz 1668-83 közé tehető. Ezekben az években Bethlen Elek emelte erődítéseit és a bástyákat. Ő írta meg a Bethlen család első történetét; a kiadás végett a várkastélyban nyomdát állítottak fel. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.

Végig a Bethlen család birtoka volt, a 20. század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták: a családnak egy napja volt kiköltözni.

1949-ben államosították, és a dánosi néptanács birtokába került. A kastély berendezését széthordták, az épület állaga leromlott. A műemlékvédelmi hatóság kétszer is nekikezdett a restaurálásnak, de mindkét esetben abbahagyták, és a kibontott ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat széthordták.

Ceaușescu egyik filmrendezője a Vitéz Mihály román hősről szóló, 1970-es grandiózus film egyik jelenetét itt forgatta, barbár módon felgyújtva ahhoz a tetőt.

2007-ben a Bethlen család erdélyi ága visszakapta a kastélyt. 2008-ban ideiglenes múzeumot rendeztek be, kitisztították a kutat, kijavították a tetőt, bevezették az áramot és bekerítették a parkot. 2012-ben részleges régészeti feltárás kezdődött a Maros Megyei Múzeum közreműködésével. 2013-ban elkezdődött a kőtár és a kiállítóterem berendezése és a kastély kertjében egy látogatói útvonal kialakítása.

(Fotók: Szilvay Gergely)