Egészen a második világháború utánig, több mint ötszáz éven át lakta a Bethlen-család a keresdi, reneszánsz várkastélyt, ami a román kommunizmusnak köszönhetően erősen leromlott. Most Böjte Csaba alapítványa hozza rendbe.
Segesvártól nem messze, a Dános-patak völgyében délre fordulva jutunk el Keresdre, az egykor szászok, ma főleg románokat lakta falucskába, aminek szélén, egy dombon található a reneszánsz Bethlen-kastély. A bejáratnál a falusiak által már elhordták az egykori boltíves várfalat az előző évtizedekben.
A kastély előtt szamarak, birkák, libák legelésznek. Pár éve az épületegyüttes a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonába került, akik képzési és konferenciaközpontot alakítanak itt ki idővel míg a palotarészből múzeum lesz.
Mint azt Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt írja a történelmi családok erdélyi kastélyairól szóló, „Isten segedelmével udvaromat megépítettem” című kötetükben: „Az erdélyi reneszánsz katélyépítészet legszebb alkotásának tartott keresdi kastély felső-olasz és felső-magyarországi hatást egyaránt tükröz.”
A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a 15. század közepén rakta le Miklós fia Márk.
Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt, Bethlen György és felesége, Nagykárolyi Klára kezdte építtetni. A kastély renszánsz átalakítása 1559-1598 közé tehető.
A harmadik építési szakasz 1668-83 közé tehető. Ezekben az években Bethlen Elek emelte erődítéseit és a bástyákat. Ő írta meg a Bethlen család első történetét; a kiadás végett a várkastélyban nyomdát állítottak fel. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.
Végig a Bethlen család birtoka volt, a 20. század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták: a családnak egy napja volt kiköltözni.
1949-ben államosították, és a dánosi néptanács birtokába került. A kastély berendezését széthordták, az épület állaga leromlott. A műemlékvédelmi hatóság kétszer is nekikezdett a restaurálásnak, de mindkét esetben abbahagyták, és a kibontott ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat széthordták.
Ceaușescu egyik filmrendezője a Vitéz Mihály román hősről szóló, 1970-es grandiózus film egyik jelenetét itt forgatta, barbár módon felgyújtva ahhoz a tetőt.
2007-ben a Bethlen család erdélyi ága visszakapta a kastélyt. 2008-ban ideiglenes múzeumot rendeztek be, kitisztították a kutat, kijavították a tetőt, bevezették az áramot és bekerítették a parkot. 2012-ben részleges régészeti feltárás kezdődött a Maros Megyei Múzeum közreműködésével. 2013-ban elkezdődött a kőtár és a kiállítóterem berendezése és a kastély kertjében egy látogatói útvonal kialakítása.
(Fotók: Szilvay Gergely)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Kelemen Hunor szerint Erdély ma már biztonságos, fejlődő régió – egyre több külföldön élő magyar dönt a hazaköltözés mellett.
Büntethetővé tették Szlovákiában az 1945 után a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó, máig érvényben lévő Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. Tokár Géza felvidéki politológust kérdeztük, mi folyik Szlovákiában.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
