Egészen a második világháború utánig, több mint ötszáz éven át lakta a Bethlen-család a keresdi, reneszánsz várkastélyt, ami a román kommunizmusnak köszönhetően erősen leromlott. Most Böjte Csaba alapítványa hozza rendbe.
Segesvártól nem messze, a Dános-patak völgyében délre fordulva jutunk el Keresdre, az egykor szászok, ma főleg románokat lakta falucskába, aminek szélén, egy dombon található a reneszánsz Bethlen-kastély. A bejáratnál a falusiak által már elhordták az egykori boltíves várfalat az előző évtizedekben.
A kastély előtt szamarak, birkák, libák legelésznek. Pár éve az épületegyüttes a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonába került, akik képzési és konferenciaközpontot alakítanak itt ki idővel míg a palotarészből múzeum lesz.
Mint azt Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt írja a történelmi családok erdélyi kastélyairól szóló, „Isten segedelmével udvaromat megépítettem” című kötetükben: „Az erdélyi reneszánsz katélyépítészet legszebb alkotásának tartott keresdi kastély felső-olasz és felső-magyarországi hatást egyaránt tükröz.”
A reneszánsz stílusban épült várkastély alapjait még a 15. század közepén rakta le Miklós fia Márk.
Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt, Bethlen György és felesége, Nagykárolyi Klára kezdte építtetni. A kastély renszánsz átalakítása 1559-1598 közé tehető.
A harmadik építési szakasz 1668-83 közé tehető. Ezekben az években Bethlen Elek emelte erődítéseit és a bástyákat. Ő írta meg a Bethlen család első történetét; a kiadás végett a várkastélyban nyomdát állítottak fel. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.
Végig a Bethlen család birtoka volt, a 20. század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták: a családnak egy napja volt kiköltözni.
1949-ben államosították, és a dánosi néptanács birtokába került. A kastély berendezését széthordták, az épület állaga leromlott. A műemlékvédelmi hatóság kétszer is nekikezdett a restaurálásnak, de mindkét esetben abbahagyták, és a kibontott ablak- és ajtókereteket, csempekályhákat, címereket, feliratos kőtáblákat, építőanyagokat és előkészített kőfaragványokat széthordták.
Ceaușescu egyik filmrendezője a Vitéz Mihály román hősről szóló, 1970-es grandiózus film egyik jelenetét itt forgatta, barbár módon felgyújtva ahhoz a tetőt.
2007-ben a Bethlen család erdélyi ága visszakapta a kastélyt. 2008-ban ideiglenes múzeumot rendeztek be, kitisztították a kutat, kijavították a tetőt, bevezették az áramot és bekerítették a parkot. 2012-ben részleges régészeti feltárás kezdődött a Maros Megyei Múzeum közreműködésével. 2013-ban elkezdődött a kőtár és a kiállítóterem berendezése és a kastély kertjében egy látogatói útvonal kialakítása.
(Fotók: Szilvay Gergely)
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Közigazgatási reformot nyújtott be a magyarellenes Mentsétek meg Romániát Szövetség.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Nem tudtak elmenni szó nélkül a magyar külügyminiszter véleménye mellett.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
