A digitális technika, a “kütyüfüggés” személyiségtorzító hatásáról mi és mások is sokszor írtak már, de a digtalizáció előnyeiről eddig csak a gyógyászati technológia fejlődése kapcsán esett szó. A Medicalonline viszont nemrégiben egy olyan technológiáról adott hírt, melynek segítségével közvetlenül depressziós betegegek álllapotán lehet javítani méghozzá a gyógyszerekkel vetekedő hatékonysággal.
A Mount Sinai Orvostudományi Iskola pszichiáterei és kereskedelmi egysége az arcok érzelmi állapotának felismerésén és memorizálásán alapuló technológiát fejlesztettek ki major depresszióban szenvedők kezelésére. A kognitív–érzelmi kezelési mód a fejlesztők szándéka szerint a következő lépcsőben mobiltelefonos applikáció révén is alkalmazható lesz.
A módszer szerint a betegek arcképek sorozatát nézik végig, és eközben azonosítaniuk kell, hogy milyen érzelem látható egy-egy képen, továbbá meg kell mondaniuk, hogy ugyanazon a sorozaton belül addig hány olyan arcképet láttak, amelyik ugyanazt az érzelmet tükrözte.
A Brian Iacoviello és munkatársai által végzett klinikai vizsgálat eredménye szerint a módszer 6 hetes használata 42%-kal csökkentette a major depresszió tüneteit (az érzelmes arcok helyett különböző geometriai formákat néző kontrollcsoport depressziós tünetei 15,7%-kal enyhültek).
Mint Iacoviello elmondta, a fejlesztők szándéka az volt, hogy a depressziós betegek gondolkodási rendellenességeit (pl. perszeveráció, kényszeresség, a negatívumokon rágódás) vegyék célba azáltal, hogy egyszerre aktiválják bennük az érzelmi feldolgozás és a kognitív kontroll folyamatait: ha a kognitív kontrollért felelős, magasabb agyi központok aktívak maradnak az érzelmi stimulusok feldolgozása közben, az illető tudatosan irányíthatja a figyelmét, és megszüntetheti a negatív gondolatok önismétlő köreit.
A digitális terapeutikum hatékonysága a gyógyszeres kezelés hatékonyságával vetekszik, azonban biztonságossági profilja sokkal kedvezőbb, tette hozzá a pszichiáter.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
Visszafizetik a termék árát.
Mit rontunk el? Miért vall kudarcot a „mozogj többet” parancsszó? Van kiút? Prof. Dr. Bedros J. Róbertet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatóját kérdeztük.
Itt a november, az ősz, jön a tél, miért fáradunk el ilyenkor? Tudatosan újra lehet építeni az energiaszintünket, hogy ne készítsen ki az őszi fáradtság.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Nem mindegy, hogy melyik jelöltre mennek az ellenzéki szavazatok – hívta fel a figyelmet az elemző.
Vucsicsék tehetetlenek.
