Az „intézmények közti párbeszédről” tartottak hétfőn egész napos konferenciát az Alkotmánybíróságon, amire nagyvonalúan a sajtót is beengedték, igaz, csak az első három nyitóelőadásra.
Darák Péter: A várárkok nem állítják meg a drónokat
A Kúria elnökének, az AB elnökének és az igazságügyi miniszternek a beszéde mindenesetre megerősítette, hogy létezik az a tendencia, ami a legfrissebb AB-gyakorlatból – például az alkotmányos identitás sikertelen kodifikálása után sietve meghozott határozatból – is látszik: az AB meg akar felelni a jogalkotónak, a jogalkotó meg néha nagyvonalúan úgy csinál, mintha kodifikálná a bírói gyakorlatot, miközben a „bíróság barátjaként” még bele is szól a készülő AB-határozatokba.
Újbeszélül mindezt úgy mondják, hogy
„az intézmények közti hatalom- és munkamegosztás nem úgy működik, mint korábban”.
Legalábbis Darák Péter Kúria-elnök így fejezte ki magát, de gyorsan hárított is azzal, hogy „itt nem különböző hatalmi ágakba tartozó intézmények együttműködéséről van szó, hanem csak arról, hogy a várárkok nem állítják meg a drónokat”.
Az okok kapcsán azonban véletlenül sem említette a politikát; helyette a technológiai fejlődést és a gazdasági válságot – amely „rákényszerítette a jogalkotót a magáncsőd bevezetésére” – hozta fel. Darák kommentár nélkül felsorolt egy sor olyan témát is, ami ma a fiatal jogászokat foglalkoztatja: például a jogellenesen szerzett vagyon visszaszerzésének a kérdései; a külföldi munkavállalás, és az, hogy szabad-e bíróságok előtt tüntetni, és egyáltalán, a demonstrációk nem sértik-e a többség jogait.
Sulyok Tamás elmondta az év viccét
„Az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Igazságügyi Minisztérium közös ügye a magyar jogállamiság” – monda az Alkotmánybíróság elnöke, miután épp előző este vonultak tízezrek az utcára a Fidesz-kormány személyre/intézményre szabott jogalkotásának legújabb gyöngyszeme, a lex CEU miatt.
Sulyok ráadásul ezt a közös ügy-dolgot egy Deák Ferenc-idézetből vezette le és a kiegyezéshez hasonlította, amiről a jelen kontextusban már végképp nehéz eldönteni, hogy vicces vagy kínos hasonlat. Ugyanis Sulyok értelmezésében már 2012. január elseje, az új alkotmány hatályba lépése előtt is voltak közös viszonyai a jogalkotónak és az Alkotmánybíróságnak, a bárki által kezdeményezhető alkotmányossági felülvizsgálat (actio popularis) révén ugyanis az AB egyfajta „negatív jogalkotóként” működött.