Mintha nem is lenne lex CEU: az alkotmányosságról szónokolt Trócsányi az AB-n

Az „intézmények közti párbeszédről” tartottak hétfőn egész napos konferenciát az Alkotmánybíróságon, amire nagyvonalúan a sajtót is beengedték, igaz, csak az első három nyitóelőadásra.

Darák Péter: A várárkok nem állítják meg a drónokat

A Kúria elnökének, az AB elnökének és az igazságügyi miniszternek a beszéde mindenesetre megerősítette, hogy létezik az a tendencia, ami a legfrissebb AB-gyakorlatból – például az alkotmányos identitás sikertelen kodifikálása után sietve meghozott határozatból – is látszik: az AB meg akar felelni a jogalkotónak, a jogalkotó meg néha nagyvonalúan úgy csinál, mintha kodifikálná a bírói gyakorlatot, miközben a „bíróság barátjaként” még bele is szól a készülő AB-határozatokba.

Újbeszélül mindezt úgy mondják, hogy

Legalábbis Darák Péter Kúria-elnök így fejezte ki magát, de gyorsan hárított is azzal, hogy „itt nem különböző hatalmi ágakba tartozó intézmények együttműködéséről van szó, hanem csak arról, hogy a várárkok nem állítják meg a drónokat”.

Az okok kapcsán azonban véletlenül sem említette a politikát; helyette a technológiai fejlődést és a gazdasági válságot – amely „rákényszerítette a jogalkotót a magáncsőd bevezetésére” – hozta fel. Darák kommentár nélkül felsorolt egy sor olyan témát is, ami ma a fiatal jogászokat foglalkoztatja: például a jogellenesen szerzett vagyon visszaszerzésének a kérdései; a külföldi munkavállalás, és az, hogy szabad-e bíróságok előtt tüntetni, és egyáltalán, a demonstrációk nem sértik-e a többség jogait. 

Sulyok Tamás elmondta az év viccét

„Az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Igazságügyi Minisztérium közös ügye a magyar jogállamiság” – monda az Alkotmánybíróság elnöke, miután épp előző este vonultak tízezrek az utcára a Fidesz-kormány személyre/intézményre szabott jogalkotásának legújabb gyöngyszeme, a lex CEU miatt.

Sulyok ráadásul ezt a közös ügy-dolgot egy Deák Ferenc-idézetből vezette le és a kiegyezéshez hasonlította, amiről a jelen kontextusban már végképp nehéz eldönteni, hogy vicces vagy kínos hasonlat. Ugyanis Sulyok értelmezésében már 2012. január elseje, az új alkotmány hatályba lépése előtt is voltak közös viszonyai a jogalkotónak és az Alkotmánybíróságnak, a bárki által kezdeményezhető alkotmányossági felülvizsgálat (actio popularis) révén ugyanis az AB egyfajta „negatív jogalkotóként” működött.

Az új Alaptörvény ehelyett bevezette az alkotmányjogi panaszt, ami azt jelenti, hogy egyedi bírósági döntéseket tudnak az AB elé vinni az érintettek, ha az valamely alkotmányban garantált alapjogukat sérti. Ezzel Sulyok szerint már a jogalkalmazás alapjogi kontrollja is megvalósult, vagyis mindhárom hatalmi ág alkotmányos működését ellenőrzi az AB.

sőt: a legutóbb épp olyan szívességet tettek Orbánéknak, hogy utólag határozatba foglaltak egy meghiúsult alkotmánymódosítást. 

Trócsányi „magunk közt szólva” lábon lőtte magát

Az igazságügyi miniszter sem tudta megállni egy idézet nélkül: ez nem viccesen naiv volt, mint Sulyoké, hanem egyenesen cinikus. „A barátság főleg az egyenlő felek közt tűnik ki” – ezt sikerült ugyanis Cicerótól idéznie Trócsányinak. A miniszter változatos metaforákkal írta le a politika és az igazságszolgáltatás általa egyenlőnek becézett kapcsolatát. Olyasmikkel például, hogy neki „az alkotmányos dialógus a jogászi hitvallása”, és a minisztérium, a bíróságok és az AB között „nem vasfüggöny, hanem schengeni övezet van”.

Az is kiderült, hogy a kormányülésen két tárcának van vétójoga: a nemzetgazdasági miniszternek abban, hogy megmondja, van-e pénz egy intézkedésre; és az igazságügyi miniszternek abban, hogy alkotmányos-e egy megoldás. Trócsányi, aki korábban maga is alkotmánybíró volt, arról sajnos egy szót sem ejtett, hogy vajon például a lex CEU kapcsán felmerült-e benne legalább egy szemernyi alkotmányos aggály. Helyette inkább arról beszélt, hogy milyen fontos a törvények miniszteri indokolása, és ezek figyelembe vételére most már a bíróságok is kötelesek az új alaptörvény szerint.

Ezt mondjuk a jogtudomány képviselőinek többsége nem egészen így látja, de a miniszter szerint láthatóan a végső érv a jogértelmezésben is az erőé, vagyis, hogy mire gondolt a jogalkotó. A lex CEU példájánál maradva csak mellékesen jegyezzük meg: kíváncsian várjuk, hogy a bírók milyen csavaros érveléssel fognak nemzetbiztonsági okokra hivatkozni a felsőoktatási törvény értelmezésekor, a legfrissebb, nagy vihart kiváltó módosítás indokolásába ugyanis ezt is beleírták.

Trócsányi ezután olyan műhelytitkokba avatta be a hallgatóságot, hogy miként szokta „baráti jótanácsokkal” ellátni az Igazságügyi Minisztérium az AB-t konkrét ügyekben, úgynevezett „amicus curiae” beadványok útján. Ez elvileg kötőerővel nem bíró jogi észrevételezést jelent, felmerül azonban a probléma, hogy adott esetben épp az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott törvények alkotmányosságát vitatják az AB előtti eljárásban.

– tette fel a költői kérdést Trócsányi, amit mindjárt meg is válaszolt a szakmai hallgatóságnak.

Hozzátette: már volt is ilyen egy büntetőjogi vonatkozású ügyben, ahol sikerült így „megelőzni” az alkotmányellenesség kimondását.

Kíváncsian várjuk, mikor sikerül legközelebb ilyen önkritikát gyakorolni, ami a fideszes hatalmi terminológiában, úgy tűnik, „lábon lövést” jelent.

(Fotó: Alkotmánybíróság)