Eretnek az, aki hisz Hugh Grant hazugságainak
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Fennen hangoztatott irgalmát kérik számon a Rómában felbukkant poszterek Ferenc pápán. A Vatikán félhivatalos lapját kifigurázó lap is megjelent az Örök Városban. Bíborosok egy csoportja ezt követően hűségesküt tett a pápának. A rendőrség nyomoz.
Hol van az irgalmad? – teszik fel a kérdést Ferenc pápának azok a poszterek, amelyek február elején öntötték el Rómát, több száz példányban. A plakátok pontos szövege: „Hé Feri! Beavatkozol a kongregációkba, papokat helyezgetsz, lefejezted a Máltai Lovagrendet és a Szeplőtelen Fogantatás Ferenceseit, bíborosokat ignorálsz... hol az irgalmasságod?”
A plakátokon való üzengetés a hatalom felé nagy divat volt ötszáz évvel ezelőtt Rómában, legyen szó a világi vezetőkről vagy a pápáról, ám a modern időkben ismeretlen módszer, amelyet a jelek szerint most felelevenítettek bizonyos római egyházi körök. A római rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Mindezek után már furcsaság is történt a Vatikán háza táján: a L’Osservatore Romano-t, a Vatikán félhivatalos lapját és benne Ferenc pápát karikírozta ki egy vicclap a hétvégén, a kiadvány címlapját imitálva; az eredményt e-mailen küldték körbe egyháziaknak. A karikatúra szerint a pápa válasza négy bíboros eldöntendő az, hogy „igen is, meg nem is”. Kritizálva a pápa interjúadási módszerét a lap azt írja: Ferenc pápa interjút adott egy ateista újságírónak, aki azt nem rögzítette sehogyan sem, ellenben a pápa engedélyezte neki, hogy azt vegyen ki belőle és tegyen bele, amit csak akar.
Mindezek után február 13-án, hétfőn azzal kezdte a Ferenc pápa és szűkebb bíborosi tanácsa közös ülését Oscar Rodriguez Maradiaga bíboros, a tanács koordinátora, hogy a tanács tagjainak nevében teljes támogatásáról biztosította Ferenc pápát; minderről aztán sajtóközleményt is kiadtak.
Erről szólnak a plakátok
A plakátok szövege több, a közelmúltban történt vatikáni intézkedésre utal. Miután 2010-ben a pápa kinevezte az afrikai Robert Sarah bíborost az Istentiszteleti Kongregáció prefektusának, a bíboros pedig többször kifejezte szimpátiáját a XVI. Benedek pápa által támogatott liturgikus megújulás iránt, magyarán a latin nyelv és a kelet való misézés („háttal a népnek”) támogatójának tűnt fel, most Ferenc pápa egyszerre kinevezett 27 új tagot a kongregációba, akik mind a progresszív, „lazább” liturgia támogatói.
Nemrég kiderült, hogy utasította Gerhard Müller bíborost, a Hittani Kongregáció vezetőjét arra, hogy rúgjon ki három munkatársat a kongregációból. Amikor Müller végre elérte, hogy Ferenc pápa fogadja, és kifogásolta, hogy három szerinte nagyszerű munkatársát rúgatja ki a pápa indoklás nélkül, a pápa a hírek szerint annyit válaszolt: én vagyok a pápa, megtehetem.
Még pontifikátusa kezdetén Ferenc pápa vizsgálatot indított a Szeplőtelen Fogantatás Ferencesei ellen, akik arról voltak ismertek, hogy rendszerint a szentmise kivételes formáját, a tridenti rítust celebrálják. 2013 óta Ferenc pápa kézivezérléssel irányítja a rendet.
A dubia
Úgyszintén a mai napig nem hajlandó egyértelmű és hivatalos választ adni négy magasrangú bíboros dubiájára, azaz hivatalos formában megfogalmazott kérdésére arra vonatkozólag, hogy miként kell értelmezni az Amoris Laetitia című, 2016-ban kiadott apostoli buzdításának egyes kitételeit (főleg egy lábjegyzetet), amelyek önmagukban félreértésre adnak okot azzal kapcsolatban, hogy áldozhatnak-e az elváltak és újraházasodottak.
Az ilyen bizonytalanságokra, amelyek nem szoktak felbukkanni pápai megnyilatkozásokban, általában az a válasz, hogy az egyház hagyományával összhangban álló olvasat a helyes, ugyanakkor a német püspökök és sokan mások is máris úgy értelmezik a szöveget, mint ami engedélyezi az áldozást az említettek számára.
Ferenc pápa nagyon felháborodott a négy bíboros kérdésén, amely egyébként régi egyházi hagyományt követett, habár régóta nem volt precedens arra, hogy nyilvánosságra hozzanak egy dubiát. A négy bíboros (Carlo Caffarra, Raymond Burke, Walter Brandmüller és Joachim Meisner) azért döntöttek a nyilvánosságra hozatal mellett, jóval azután, hogy a dubiát megküldték a pápának, mert így remélték, hogy esetleg választ kapnak.
Ferenc pápa és köre azzal védekezik, hogy mások már választ adtak a dubia kérdésére, miközben annak épp az a lényege, hogy végső és egyértelmű választ csak a pápa adhat, mivel neki van megfelelő felhatalmazása rá, minden más magyarázat kétségbe vonható.
Legutóbb épp február 15-én jött az ügyben a legújabb fordulat: miután Müller bíboros, a Hittani Kongregáció vezetője többször leszögezte, hogy az egyház tanítása szerint nem lehet áldozáshoz engedni az újraházasodottakat, Francesco Coccopalmerio bíboros, a a jogi szövegek értelmezéséért felelős vatikáni hivatal vezetője bemutatta könyvét az Amoris Laetitiáról, amelyben azt fejtegeti, hogy bizonyos esetekben mégis lehetséges az áldozás.
A Szuverén Máltai Lovagrend ügye
A plakátok ugyanazon a napon jelentek meg, amelyen Ferenc pápa kinevezte Angelo Becciu érseket a Máltai Lovagrendben folytatandó vizsgálat lefolytatására. Ferenc pápa saját ideiglenes delegáltjával töltötte be a Szuverén Máltai Lovagrend vezetői székét, miután felszólítására lemondott tisztségéről a Lovagrend nagymestere, Matthew Festing, aki lemondatta a lovagrend nagykancellárját, Albrecht Boeselagert, mivel Boeselager tudtával és jóváhagyásával a lovagrend karitatív szervezete évek óta óvszert és más fogamzásgátlókat osztott Afrika szegényeinek. Miután Ferenc lemondatta Festinget, Boeselagert visszahelyezte tisztségébe.
Míg a korábban tárgyalt kinevezések és eltávolítások megtételére a pápának kétségkívül joga van, a Szuverén Máltai Lovagrend belügyeibe való beavatkozással az a baj, hogy a rend: szuverén. Azaz a Máltai Lovagrend egy szuverén állam a nemzetközi jog szerint, mely majdnem 100 állammal tart önálló diplomáciai kapcsolatot, és az ENSZ-ben is önálló megfigyelői státusza van, épp úgy, mint a Vatikánnak. A rend ezért levélben fejezte ki Ferenc pápa azt, hogy kétli, hogy a pápának joga lenne a személyi ügyekbe való beavatkozáshoz.
A pápa annyit tehet elméletben, hogy ha úgy látja, az egyház tanításával ellentétesen cselekszik a rend, akkor megvonja tőle az elismerést. Személyi ügyekben annyi jogköre van, hogy ő nevezi ki a lovagrend patrónusát, ami szimbolikus tisztség, és jelenleg a Ferenc ellenfelének tekintett, általa a Vatikánból eltávolított Raymond Leo Burke bíboros tölti be, miután Ferenc pápa ezzel a kinevezéssel szabadult meg tőle.