Alkotmánybíróság: csoportos betelepítés és uniós jog kérdéseiről döntöttek

Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának kérésére értelmezte az Alaptörvényt, annak az EU-s joggyakorlással való viszonyáról és emberek csoportos áttelepítésről. Az AB elkülönítette és egyelőre nem tárgyalta az Alaptörvény külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó tilalmát.

AB: Vizsgálhatnak uniós intézkedéseket

Az ombudsman azon kérdésére, miszerint a magyar szervek végrehajthatnak-e Magyarország Alaptörvényébe lefektetett alapjogokat sértő uniós rendelkezéseket, az AB a következőt álláspontot fogalmazta meg. Habár az EU Alapjogi Chartája és Bírósága ezeket az alapjogokat biztosítja, az AB-nek ezen felül is biztosítania kell ezek védelmét, akár az uniós rendelkezések ellenében is.

Az Eötvös Károly intézet közleményében kritizálta az AB állásfoglalását. Kiemelték, hogy az uniós jogi intézkedéseket korábban nem vizsgált az AB. Hangsúlyozták az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire való hivatkozásainak hiányát is a mostani jogértelmezésben. „A testületnek számot kellett volna adni arról, hogyan kapcsolódik új döntése a korábbi tartózkodó hozzáállásához” – írja az intézet.

Az alkotmányos identitás védelmére hivatkoztak a bírák

Az AB megerősítette, hogy az EU alapszerződésén kívüli, túlterjeszkedő intézkedésekkel szemben vannak alkotmányos korlátok. A bírák szerint azt kell vizsgálni, hogy a közös hatáskörgyakorlás sérti-e az alapjogokat, az emberi méltóságot, az ország szuverenitását és az „alkotmányos identitást”.

„Az Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás védelmét egyfajta, az egyenjogúság és kollegialitás alapelvein nyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott alkotmányos párbeszéd keretében, az Európai Unió Bíróságával szorosan együttműködve látja indokoltnak biztosítani” - írják közleményükben.

Az AB az ombudsman csoportos áttelepítésről szóló kérdésére válaszolva közölte: azt kell vizsgálni, hogy „sérül-e az emberi méltóság, más alapvető jog, Magyarország szuverenitása (...) illetve történeti alkotmányán alapuló önazonossága.”

Eötvös Intézet: Az AB a kormánynak segít

Az Eötvös Károly Intézet szerint az alapjogi biztos kérdése egyértelműen a kvótatervezet kérdéséről szólt. Az intézet szerint az AB a mostani állásfoglalásával az érvénytelen kvótareferendum és a meghiúsult alkotmánymódosítás ellenére segít a kormánynak a törekvéseit a magyar jogrendbe beépíteni. 

Az intézet kiemeli, hogy a mostani jogértelmezés a tervezett alkotmánymódosítás pontjainak megfelelően foglal állást a kormány véleményével megegyezően, ezt mutatják az uniós hatáskörgyakorlás és az alkotmányos identitás pontjai. „A tervezett klauzulás nem kerültek be az alaptörvény szövegébe, de úgy tűnik, az alkotmánybíróság – az alkotmánymódosító kétharmadot pótolva – alkotmányos előírásokká minősítette lényegében ugyanezeket a fordulatokat.”