Az Emmi munkájának középpontjában elsősorban a családok, a felzárkózás, a munkakörülmények javítása és a béremelések állnak – derült ki a Balog Zoltán miniszter éves beszámolójából.
Az idei a béremelések éve volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által felügyelt ágazatokban, és ez a program jövőre is folytatódik – mondta el Balog Zoltán miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságának csütörtöki ülésén.
Hozzátette: az Emmi munkájának középpontjában elsősorban a családok, a felzárkózás, a munkakörülmények javítása és a béremelések állnak. Munkájuk eredménye a szülési kedv növekedésében és a munkanélküliség csökkenésében is megmutatkozik.
Balog Zoltán hangsúlyozta: Az idei trendek folytatódnak, januártól 15 százalékkal emelik a kulturális közalkalmazottak bérét. Jelentős segítség érkezett a közszférában dolgozóknak a miniszter szerint a családpolitikán, az otthonteremtési kedvezményeken keresztül. Ennek látszanak is az eredményei: 2016 augusztusában 6 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel korábban, míg a munkanélküliek száma 76 ezer fővel csökkent.
Balog Zoltán kiemelte: az oktatásra fordított állami kiadások Magyarországon nőttek a legnagyobb arányban Európában. A köznevelés átalakítását szeretnék lezárni az év végére – jelentette be, hozzátéve, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésével maga sem volt teljesen elégedett. Beszámolója szerint 58 területi központot hoztak létre, a szakképzés felügyelete a nemzetgazdasági tárcához került, az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kaptak, és a tanfelügyeleti rendszer segítségnyújtó szerepét is erősítették.
A pedagógusok bére szeptemberben – az általános pedagógus-bérmelés nyomán – átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett, a tanulók kétharmada kap ingyenes tankönyvet, a tankönyvellátás mégis kevesebbe kerül, a KLIK adósságállománya szinte eltűnt.
Balog Zoltán szerint fontos cél a digitális oktatás fejlesztése: javítják az eszközellátottságot, az iskolák internet-hozzáférését, módszertani képzéseket hirdetnek és átalakítják a kerettanterveket.
A miniszter kiemelte: már több mint egymillió tanuló sportol minden nap, de a versenysportba belépők száma és a rendszeresen sportolók aránya is emelkedett.
A kulturális költségvetés az idei 52 milliárdról jövőre 125 milliárd forintra nő, köszönhetően a kulturális nagyberuházásoknak, a kulturális alapellátás fejlesztésének és a kulturális közalkalmazotti bérpótlék bevezetésének.
A nagyberuházások közül kiemelte a Liget Budapest projektet, a Nemzeti Múzeum fejlesztését, az Országos Széchényi Könyvtár rekonstrukcióját, az Operaház felújítását és az Eiffel Bázis létrehozását.
Duró Dóra szerint sok üdvözlendő lépés történt a családpolitikában, ezek hatékonysága mégis megkérdőjelezhető. Balog Zoltán a javuló születési rátára hívta fel a figyelmet, elismerve, hogy „a nagy fordulat még nem történt meg”. Egyre több azonban a biztató jel, tavaly például ötödével nőtt a házasságkötések száma – mondta el a miniszter.
(MTI)
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
Több százmillió fontot költenek a brit uralkodóházra a következő években.
