Az elmarasztaló elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezetőinek védői a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán hétfőn a Szegedi Ítélőtáblán.
Első fokon már született ítélet
A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt értékesítési igazgató pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat tettesként, illetve bűnsegédként különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított.
A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
120 oldalnyi fellebbezés
A hétfői tárgyaláson Tátrai Miklós védője, Dezső Antal 120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről gazdaságpolitikai szempontok alapján a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna.
Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével. Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét.
Azt mondta, az ügy alaptörvény-ellenes jogszabály alapján került a Szolnoki Törvényszékre, majd a Kúria kijelölő döntése után folytatódott ott, álláspontja szerint erre azonban nem lett volna lehetőség.
Eljárásjogi szabálysértések
Dezső Antal közölte, az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést. Ezek közül a legsúlyosabbnak a tanúk figyelmeztetésének elmaradását nevezte. Az ügyvéd kiemelte, emellett törvénysértő az is, hogy egy tárgyalási napon, amikor az ítélet szempontjából fontos bizonyítás zajlott, nem vett részt több vádlott védője sem.
Szabó M. Attila, Császy Zsolt ügyvédje is azt hangsúlyozta, az ügyben nem a Szolnoki Törvényszék, illetve a Szegedi Ítélőtábla lenne az illetékes. A védő szintén hosszan sorolta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni.
Azt mondta, az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy még ha valóban volt is értékkülönbség a csere által érintett ingatlanok között, az csupán a töredéke lehetett a turisztikai beruházástól várható gazdasági haszonnak.
A Pénzügyminisztérium egykori szakállamtitkára, Markó Andrea védelmét ellátó Gyúró Zoltán kifejtette, az elsőfokú felmentő ítéletet támadó ügyészi fellebbezés olyan tevékenységeket ró védence terhére, amelyek a feladatai közé tartoztak.
A tárgyaláson hétfő délután a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán.
(MTI)
A rendőrség aggályai ellenére több mint ezer oldalnyi dokumentumot tesz elérhetővé hétfőn a brit kormány a Mandelson-iratokból, amibe újra beleremeghet Keir Starmer széke.
Budai Gyula május elején tett feljelentést Magyar Péter ellen.
A magyar vállalat azt állította, hogy a horvát állam megsértette a gázüzletágról szóló szerződést és annak első módosítását.
Ruszin-Szendi Romulusz megsértődött a fideszes képviselő egyik korábbi videóján.
Hamis katonai behívókkal vezetik meg a lakosságot a magyar településen.
Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.
Nem minden képviselőnek csökken ugyanakkora mértékben a fizetése.
A szervezők a „hazánk nem eladó” és „Magyarország a magyaroké” jelszavakkal buzdítottak mindenkit a kiállásra.
