A Nagyszülők Világnapját már a Föld számos országában (például Nagy Britannia, Egyesült Államok, Lengyelország, Olaszország, Ausztrália) megünneplik szeptember első vasárnapján. A világnap célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét az idős emberek – köztük saját nagyszüleik - megbecsülésének fontosságára, a generációk közti együttműködés jelentőségére.
Magyarországon a három családszervezet immár második alkalommal fog össze, hogy egy
ünnepség keretében köszöntse a nagyszülőket, és rávilágítson a családok életében betöltött fontos szerepükre, ugyanis hisznek a nagyszülői segítség „házasságvédő szerepében”, és abban, hogy a nagyszülők támogatása a kívánt gyerekek megszületéséhez is jelentős mértékben hozzájárul. Ugyanakkor nemcsak hozzájuk szeretnének szólni, hanem – ami legalább ennyire fontos – szeretnék meghallgatni is őket, hiszen épp az ő tapasztalataik azok, amelyek hasznos tanulságokkal szolgálhatnak valamennyiünk számára.
Németh Szilvia, a Ficsak szóvivője és a beszélgetés moderátora hangsúlyozta, hogy a nagyszülők napján - az anyák és az apák napjához hasonlóan - lehetőség nyílik arra, hogy a családtagok megköszönjék a nagyszülőknek a hétköznapokban nyújtott sok segítséget.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár köszöntő levelét munkatársa, Molnár Éva olvasta fel. Egy régi mondást idézett: ha valami nem megy a családban, hívjuk a nagymamát, de hozzátette, hogy nemcsak akkor kell hozzájuk fordulnunk, amikor szükségünk van rájuk, hanem szeretetünkről és tiszteletünkről is biztosítanunk kell őket. Az idősek aránya Magyarországon (is) folyamatosan nő. A kormány – mondta – értékes erőforrásként tekint rájuk, melyre lehet és kell is építeni. Kiemelte a nemzedékek közötti együttműködés fontosságát, mely a személyes kapcsolatokon, nyitott közeledésen, az őszinte kommunikáción alapul. A kormány támogatja az ilyen célú pályázatokat, programokat, és példaként megemlítette a nők 40 év munka utáni nyugdíjba menésének lehetőségét, a Védőháló a családokért elnevezésű programot, valamint a nyugdíjasok életszínvonalának emelését célzó 20%-os nyugdíjemelést.
Fülöp Attila nemzetiségi- és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy 1980 és 2010 között megfeleződött a többgenerációs háztartások száma Magyarországon, és 30%-al nőtt az egyedülálló öregek száma. Az aktív családpolitika ezért aktív időspolitikát is kell, hogy jelentsen – mondta. Az anyagi juttatásokon kívül szükség van olyan fórumokra, közbeszédre, szervezetekre, akik az idősekkel foglalkoznak, bevonják őket a családi illetve a közösségi életbe. Meg kell köszönni a nagyszülőknek a segítséget minden nap, de kellenek az ilyen ünnepélyes alkalmak is – emelte ki.
Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke is egy régi mondással indított: ahogy az unokák Isten ajándéka, úgy a nagyszülők is Isten ajándéka. Jó odamenni hozzájuk, tanácsot és segítséget kérni, sokszor a gyerekek is előbb fordulnak hozzájuk mint szüleikhez. Gondolnunk kell viszont azokra is, akiknek ez nem adatott meg – tette hozzá. Leginkább akkor értékeljük őket, amikor (már) nincsenek – mondta –, ezért is jó megállni, és megünnepelni azokat, akik minden nap mellettünk állnak. A NOE jövőre lesz 30 éves, sok az idős tag, szeretnének rájuk is figyelni, ezért is alakult meg a Nagyszülői Tagozat, Asztalosné Zupcsán Erika vezetésével.
Asztalosné Zupcsán Erika szerint aki egyszer nagycsaládos lett, az is marad, akkor is ha megnőnek a gyerekei. A NOE szeretné együtt látni a régi és új tagjait, nekik közös programokat szervezni - emelte ki. Meggyőződésük, hogy sok sérülés megakadályozható, ha van egy fórum, ahol őszintén lehet beszélni. A NOE nyitott szervezet, ahova pártoló, támogató tagként nemcsak nagycsaládosokat várnak - hangsúlyozta. A Nagyszülői Tagozat érdekképviseleti feladatokat is felvállal, ezért tervezik, hogy megkérdezi tagjaikat a munkaerőpiaci elhelyezkedés okozta családi problémákról, és ezeken próbálnak segíteni. Idősnek lenni nem egy negatív tartomány, az élet fonalát együtt fonjuk, az élet szőtteséből az öregek sem maradhatnak ki – zárta beszédét.
Skrabski Fruzsina, Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke a beszédében megemlékezett édesanyjáról, Kopp Máriáról. Megemlítette, hogy a Mozgalom célja, hogy megszülessenek a tervezett, kívánt gyerekek, és hogy kutatások bizonyítják, hogy ha van segítség, akkor több gyereket vállalnak a családok. Ha az öregek fizikailag nem mindig, lelkileg akkor is sokat tudnak segíteni. A nagyszülők mindenfajta jelenléttel tudnak segíteni, ezért is várják a Mozgalomban az idősebb önkénteseket is. Hiszek abban – mondta – hogy minden probléma megoldható egy közösségen belül, ez elsősorban nem pénzkérdés, ezért fontos a meglévő közösségek támogatása.
Király Nóra, a Ficsak alapítója, Újbuda alpolgármestere elmondta, hogy aktív nagyszülők segítsége nélkül ő sem tudna öt gyermeket nevelni és közben a munkájában is helytállni. A mai fiatalok nehezen szánják el magukat a házasságra, gyerekvállalásra, pedig az élet attól nem áll meg, sőt, akkor kezdődik el igazán – emelte ki. Beszélt arról, hogy Magyarországon is hagyományt szeretnének teremteni ennek az ünnepnek, mert a nagyszülők felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Kitért arra is, hogy sok helyen nincsenek vagy nem elérhetőek a nagyszülők, ezért a Ficsak tervei között szerepel a „pótnagyi intézményének” a bevezetése, amelynek lényege, hogy a család nélküli idősek, illetve a nagyszülőktől távol élő családok egymásra találhatnának és segíthetnének egymásnak, hogy ezáltal minél több család legyen, akinél nem kell nélkülözni a nagyszülői segítséget.
A kávészünet után a program többgenerációs beszélgetéssel, tapasztalatcserével folytatódott, a közönség bevonásával. Több, mint 50 éve boldog házasságban élő nagyszülők árulták el a titkot, hogy hogyan őrizték meg évtizedeken át az egymás iránti tiszteletet, szeretetet, aztán a „Közünk van 1máshoz” kezdeményezés fiatal kitalálója, Galambos Attila mesélt arról, hogy mi volt a céljuk a „Szelfizz a nagyival!” akcióval.
