Kártérítést ítélt meg magyarországi kisegyházaknak a strasbourgi bíróság

Az új egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt kártérítést ítélt meg magyarországi kisegyházaknak a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága  kedden.

A bíróság közleménye emlékeztet arra, hogy az új egyházügyi törvény szabályozása miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház indított keresetet. A strasbourgi bíróság már 2014-ben kimondott ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás sérti az európai emberi jogi egyezmény 9. cikkelyét – amely a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság kérdéskörét szabályozza –, valamint az egyezmény 11. cikkelyében, a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozóban foglaltakat.

A keddi közlemény emlékeztet arra, hogy az egyházügyi törvény, amelynek célja az volt, hogy kezelje az állami források szabálytalan felhasználásával kapcsolatos problémákat, eredetileg csak az elismert egyházak számára biztosított támogatást. Minden más vallási közösség, köztük a felperesek, elveszítették az egyházi besorolásukat, noha egyesületként továbbra is szabadon folytathatták vallási tevékenységüket.

Kevésbé drasztikus eszközök

Miután az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek – például az, hogy csak a bejegyzett egyházak jogosultak a személyi jövedelemadó egy százalékára –, új jogszabályt fogadtak el 2013-ban. Az új szabályozás szerint az olyan vallási közösségek, mint a felperesek, ismét egyháznak nevezhetik magukat, azonban a Parlamenttől kérelmezniük kell elismert egyházként való regisztrációjukat, amennyiben a korábbi kedvezményes elbánásban szeretnének részesülni, így a pénzügyi támogatásokhoz ismét hozzá kívánnak jutni.

Tavalyelőtti ítéletében a strasbourgi testület megállapította: „A bíróság elismeri a magyar kormány legitim aggodalmait azzal a problémával összefüggésben, hogy Magyarországon korábban nagy számú egyház volt bejegyezve, amelyek közül néhány visszaélt az állami támogatással, de valódi vallási tevékenységet nem folytatott. Mindazonáltal a kormány nem bizonyította, hogy a vélt problémát ne lehetne kevésbé drasztikus eszközökkel megoldani, például igazságszolgáltatási ellenőrzéssel vagy a bizonyítottan visszaélő egyházak feloszlatásával.”

A bírák már akkor úgy ítélték meg, hogy öt panaszos számára megfelelő nem vagyoni jellegű kártérítést jelent az, hogy az EJEB megállapította: a jogaik sérültek.

Ők kapnak kártérítést

Most a további panaszosok esetében, a korábbi ítéletre hivatkozva a bíróság a magyar államot vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezte. Az államnak ezen a címen 60 ezer eurót kell fizetnie az ANKH Örök Élet Egyházának, 90 ezer eurót a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyháznak, 140 ezer eurót a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházának, 45 ezer eurót a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyháznak, 60 ezer eurót az Univerzum Egyházának, 105 ezer eurót az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyháznak és 40 ezer eurót a Út és Erény Közössége Egyháznak.

Költségek és ráfordítások megtérítése címén 2000 euró illeti az ANKH Örök Élet Egyházát, a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyházat, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházát, a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyházat, az Univerzum Egyházát, a Usui Szellemi Iskola Közösség Egyházat és az Út és Erény Közössége Egyházat, 800 euró pedig közösen a Szim Shalom Egyházat és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyházat.

A közleményben megjegyezték, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ügyében még nem született döntés.