Számos metabolikus és idegrendszeri betegség hátterében áll az agysejtek genetikai működésének zavara. A University of California, Los Angeles (UCLA) kutatóinak vizsgálata szerint a nyugati táplálkozásban igen gyakori cukorféleség, a fruktóz számos olyan változást hoz létre az agysejtek genetikai működésében, amelyekről ismert, hogy többek között cukorbetegséget, kardiovaszkuláris megbetegedést, Alzheimer-kórt vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavart eredményeznek.
A tanulmány szerzői azonban jó hírrel is szolgálnak: egy omega-3 típusú zsírsav, a dokozahexaénsav (DHA) képes a fruktóz által kiváltott káros hatásokat visszafordítani. Mint Xia Yang, a tanulmány utolsó szerzője, az UCLA integratív biológia és fiziológia professzora elmondja, a DHA nemcsak 1-2 gén működését módosítja, hanem igen figyelemre méltó módon a fruktóz által okozott teljes génhálózati áthangolódást visszakapcsolja a normális üzemmódba. A kutatók mindehhez azt is hozzáteszik, hogy szervezetünk nem képes az idegsejtmembrán felépítésében fontos szerepet játszó DHA-t szintetizálni, azt a táplálkozásnak kell fedeznie (magas DHA-tartalmú a lazac és a halolaj, a lenmag, a dió és egyes zöldségek, gyümölcsök).
A feldolgozott élelmiszerek zöme, valamint a szénsavas üdítőitalok magas fruktóztartalmú, olcsó kukoricasziruppal vannak édesítve, és a legtöbb bébitápszer is tartalmaz fruktózt (a gyümölcsökben lévő természetes fruktóz a rosttartalom miatt lassabban szívódik fel, és a gyümölcsök egyéb összetevői kiegyensúlyozzák a fruktóz káros hatását, mondja Yang)…