A kvótareferendumról szóló Kúria-döntést kritizálta az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital. A szervezetek szerint a kormány kérdése népszavazásra alkalmatlan, mert alkotmányellenes, nem egyértelmű és nem is tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital szerint népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon, ezért a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kezdeményezést.
A négy szervezet közös közleményében úgy vélekedett: a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.
A Kúria kedden döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett, és a Kúria által jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
„Sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak”
A jogvédő szervezetek és a Political Capital közleménye szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, a parlament miről alkosson törvényt, milyen tartalommal. A népszavazás tehát ideális esetben „a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál”.
A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét – folytatták –, emiatt a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívül nehezen tudnak sikerre vinni egy referendumot. Az elmúlt bő egy évben „sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak” – tették hozzá.
Azt írták: a kormány kérdésének ezzel szemben még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. Véleményük szerint a Kúria „jogszabálysértő döntése” a kormány érdekeit szolgálja.
Nem egyértelmű kérdés és nem is tartozik az Országgyűlés hatáskörébe
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital álláspontja szerint a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós döntéseket. A menekültügyi kvótaszabályozásról az Európai Unióban (EU) képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, azt az Országgyűlés nem befolyásolja – írták, hozzátéve: az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amelyeket egyszer már elfogadott Magyarország az EU-csatlakozással.
Másrészt, a kérdés nem egyértelmű – emelték ki. A választópolgároknak továbbra sem világos, mi a népszavazás tárgya, valamint az Országgyűlés sem kap útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az emberek döntéséből, ezért biankó felhatalmazásként értékelheti a referendum eredményét.
A közlemény szerint a tervezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.
Kálomista Gábor hangsúlyozta: a színház nem hátrál meg. Kiáll amellett, hogy „a színház a művészeké és a közönségé, nem pedig politikai vagy ideológiai érdekek játékszere”.
Finn szakemberek épp most mutatták ki, hogy transzneműnek lenni problémás, de az uniós bírák nem tágítanak.
Van, amikor igaza van. Máskor nincs.
Az alkotmányos jogokat is visszaállíthatják.
A budapesti embervadászatban résztvevő olasz antifa képviselőnőt eddig csak a mentelmi joga védte meg a bírósági ítélettől.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a miniszterelnöki mandátumot két ciklusban korlátozó jogalkotás közvetlenül korlátozza a választói akarat szabad érvényesülését.
Napirenden az Alaptörvény módosítása és az ország energiaellátása is.
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
