Új perrendtartás jöhet
Az idei évről szólva az eljárási kódexek törvényhozás elé kerülését említette. Mint mondta, a bírósági szervezet különféle formában vett és vesz részt a szövegtervezetek alakításában. Kiemelte ezek közül az úgynevezett Új polgári perrendtartás munkacsoportot, amely hatásvizsgálatokat indított el, véleményeket gyűjtött be és szintetizált, hogy a bírósági tapasztalatok a jogalkotás rendelkezésére álljanak.
Hangsúlyozta: a magyar jogtörténet igazolja, hogy a jogtudósoknak a perrendek kialakításában meghatározó szerepük volt. Arra figyelmeztetett: nem szabad elfeledkezni arról, hogy a perrend nem önmagában és önmagáért való dolog: a jogérvényesülést, a jó államot, a polgárokat kell szolgálnia.
Az OBH által rendezett kétnapos konferencia célja, hogy a magyar jogászok megismerhessék az Európai Jogi Intézet (European Law Institute, ELI) és a magánjog egységesítésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Unification of Private Law közös projektjét. A projekt a polgári eljárásjog európai modellszabályainak kidolgozásáról szól, és a magyar törvény kodifikációjában résztvevőknek újabb ötleteket adhat a modellszabályok részletesebb ismerete. Egyúttal cél az is, hogy a külföldi szakértők bepillantást nyerjenek az új magyar polgári perrendtartásba.
Az American Law Institute (Amerikai Jogi intézet, ALI) és az UNIDROIT (Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért) kormányközi szervezet 2004-ben elfogadta és közzétette a nemzetek közötti polgári eljárás alapelvei elnevezésű dokumentumot. Ennek célja az volt, hogy csökkentse az egyes országok polgári eljárásjogában meglévő különbségeket és ezáltal növelje a külföldön pereskedő felek számára a kiszámíthatóságot.