Strukturális reformokat, a piaci törvények érvényesítését és decentralizációt ígért a kínai parlament éves ülésszakát lezáró hagyományos kormányfői sajtóértekezleten Li Ko-csiang kínai miniszterelnök. A miniszterelnök azt mondta, hogy Peking a jelenlegi helyzetében jó eséllyel képes a pénzügyi kockázatokat hatástalanítani.
A reálgazdaság megtámogatását, a strukturális reformok folytatását, a piaci törvények érvényesítését, egyben a pénzügyi piac stabilizálását ígérte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szerdán a parlament éves ülésszakát lezáró hagyományos kormányfői sajtóértekezleten. Li mindezek mellett jelezte, a központi kormány döntési jogait a jövőben még nagyobb arányban igyekszik majd az alsóbb, tartományi szintekre utalni.
A problémák között megemlítette, hogy egyes vállalatok és ágazatok nehézségei miatt tavaly jelentősen megnőtt a nem teljesítő hitelállomány. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok tőkemegfelelési mutatója a nemzetközi kockázati határérték alatt volt, meghaladta a 13 százalékot. A fedezettségi mutató 180 százalék felett, vagyis a kormány által meghatározott 150 százaléknál magasabban volt. A vállalati adósságráta magas volta nem újszerű probléma Kínában – jegyezte meg a miniszterelnök, de hozzátette, rendelkeznek olyan piaci alapú eszközökkel, amely lehetővé teszi ennek leszorítását. Li itt utalt arra az elképzelésre, amely lehetőséget teremtene a tartozások részvényekre váltására.
A miniszterelnök szerint nem lesz a tömeges munkanélküliség
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Peking a jelenlegi helyzetében jó eséllyel képes a pénzügyi kockázatokat hatástalanítani, ugyanakkor az akut problémákkal küzdő kínai gazdaság nem tudja függetleníteni magát a világgazdaság nehézkes kiútkeresésétől. A kormányfő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a túltermelési kapacitásait leépítő iparágakat, így például a szénbányászatot, az acélipart és a petrolkémiai ágazatot érintő bezárásokkal járó elbocsátások nem fognak tömeges munkanélküliséghez vezetni.
Rámutatott, hogy tavaly 1 millió embert kellett hasonló okokból máshol elhelyezni, és tapasztalataik bíztatóak. Hozzátette, a kormány 100 milliárd jüanos (15,3 milliárd dollár) alapot képzett az így előálló helyzetek kezelésére. Miközben elvárják a helyi kormányzatok aktív szerepvállalását, az összeg növelhető – jegyezte meg. Hozzátette: tavaly 13 millió új városi munkahelyet teremtettek, és az idei év első két hónapjában a szolgáltató ipar 8,1 százalékkal bővült éves összehasonlításban.
A gazdasági fejlődést hátráltató tényezők közepette Kína növekedése lassabb ütemre váltott, de az alapok szilárdak, és amíg a kormány folytatja a reformok végrehajtását, a gazdaságot nem veszélyezteti „kemény landolás” – hangoztatta a miniszterelnök. Megjegyezte, hogy a bővülés hagyományos eszközeinek, az iparosításnak és az urbanizációnak továbbra is fontos szerepet szánnak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
Nagyon hiányzik már a szurkolóknak.
