Nem mozgunk eleget és túl sok szénhidrátot fogyasztunk, ezzel pedig az OECD országok közül a harmadik legrosszabb helyen vagyunk elhízás tekintetében – derült ki a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság kongresszusán.
A mozgásszegény életmód, a megnövekedett szénhidrát- és kalóriabevitel következtében drasztikusan nőtt az elhízás gyakorisága az elmúlt negyven évben Magyarországon – mondta a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke a szervezet XVI. kongresszusán pénteken Budapesten. Bedros J. Róbert előadásában hozzátette, a férfiak esetében 63 százalék, a nőknél 61 százalék az elhízottak aránya, az OECD-országokkal összehasonlítva Magyarországé volt a 3. legrosszabb hely egy 2014-es kimutatás szerint.
A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója kiemelte, az elhízás az egész testre károsan hat, a testtömegindex (BMI) növekedésével a kísérő betegségek – például a magas vérnyomás, a cukorbetegség – kockázata is növekszik. Kiemelte, hogy 10 százalékos testsúlycsökkenéssel 30-50 százalékos vércukorszint-csökkenés érhető el, de 50 százalékkal csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.
A társaság elnöke közölte, az elhízáshoz nagyban hozzájárul a mozgáshiányos életmód, az ülőmunka, a megnövekedett szénhidrátbevitel és az ételadagok növekedése. Az elhízás egy krónikus betegség, kezelése élethosszig tart, és ha a kezelés elmarad, a páciens visszahízik.
Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kétnapos kongresszus nyitó napján köszöntőjében a testmozgás, a mozgásszegény életmód elleni küzdelem és a megfelelő táplálkozás fontosságáról beszélt. Úgy vélte, hiába a szakmai polémia, ha a társadalomhoz nem jutnak el azok az üzenetek, amelyekkel megelőzhető az elhízás, hiszen itt az egyéni szerepvállalásnak fontos szerepe van.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Bruttó 219 ezres fizetéssel még itt volt a Kánaán, 705 ezressel viszont már rántott levesre se futja. Francesca Rivafinoli írása.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatójával a pedagógusok kultúraátadó szerepéről, a szülők felelősségéről, és az irodalom erejéről is beszélgettünk.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
Ráadásul a holland kormány új adókat vetett ki a lakosságra, míg Magyarországon a családok terheit folyamatosan csökkentik. A hollandok csak irigykedhetnek.
A NASA négy űrhajósa ezekben a napokban kerüli meg a Holdat az Artemis-programban. Rajcsányi Gellért írása.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
