Illegális gyógykezelésért csak felfüggesztett börtönt kaptak

A betegek, miután a médiából vagy ismerőseiktől tudomást szereztek a kezelésről, az elsőrendű vagy a harmadrendű vádlottnál jelentkeztek. Az utóbbi egy fővárosi, VIII. kerületi orvosi rendelőben, valamint a negyedrendű vádlott miskolci magánrendelőjében dolgozott ápolóként.
    

A budapesti rendelőben legkevesebb negyvenöt emberen, a miskolci magánrendelőben szintén hosszabb ideig, több betegen végeztek immunizáló kezelést. Az ügyészség szerint a vádlottaknak nem volt engedélyük ehhez a tevékenységhez.
 A Fővárosi Főügyészség 2014. július 25-én emelt vádat H. István és három társa ellen az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése miatt.
  

A bíróság megállapította, hogy az „antigén" ismeretlen hatású szer, amely kimeríti a gyógyszer fogalmát, amelynek előállítása és a forgalomba hozatala engedélyköteles. Az elsőrendű vádlottnak azonban nem volt erre vonatkozó hatósági engedélye. A szer emberi szervezetbe juttatása szintén hatósági engedélyhez kötött, de ezzel sem rendelkeztek a vádlottak.
    

Az pedig, hogy a vádlottak a jelentkezőktől vért vettek, azt feldolgozták, a vérkomponenst lefagyasztva tárolták, majd visszajuttatták a páciens szervezetébe, autológ véradásnak minősül. Erre a tevékenységre sem volt engedélyük, és nem tartották be a rendelet minőségbiztosításra vonatkozó szabályait sem a törvényszék szerint.
    A bíróság nem vizsgálta, hogy a szérumban milyen hatóanyagok voltak, és ezek az emberi szervezetre káros vagy gyógyító hatást gyakoroltak – olvasható a közleményben. Hozzátették: a törvényszéknek kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a tevékenység engedélyköteles volt-e és a vádlottak rendelkeztek-e a szükséges hatósági engedélyekkel.
  

Az elsőrendű vádlott, H. István vallomásában elmondta, hogy szándékosan nem engedélyeztette az általa előállított szert, mert attól félt, hogy az engedélyezési eljárás során ellopják a tudását.
    

A törvényszék H. Istvánt mint társtettest bűnösnek mondta ki emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettében, ezért egy év, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és mintegy hatmillió forintos vagyonelkobzást is elrendelt. T-né J. Ilona másodrendű, M. Györgyné harmadrendű és C. Lívia negyedrendű vádlottat szintén bűnösnek mondták ki emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettében, és őket is (tíz hónap, illetve egy-egy év) felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
 Az elsőrendű vádlott és védője fellebbezett az ítélet ellen.

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta