Száz megtermékenyített petesejtnek kevesebb mint a fele éri el a hólyagcsíra, vagyis a blasztocita stádiumát, negyedét ültetik a méhbe, és csak 13 éli túl a harmadik hónapot. Az emberi reprodukciós eljárásokat szabályozó brit hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority, HFEA) engedélyt adott a munkára, a kísérletek a közeli hónapokban indulnak.
Niakan, aki évtizedeket töltött az ember fejlődésének kutatásával, most az első hét napot igyekszik megérteni. Ez idő alatt a megtermékenyített petesejt osztódásnak indul, kialakul belőle egy 200-300 sejtből álló blasztocita. Már ebben a korai stádiumban is speciális feladatokra szerveződnek a sejtek: egyesekből méhlepény, másokból magzatburok, a többiekből a csecsemő alakul ki.
Ebben az időszakban a DNS egyes részei igen aktívak, valószínű, hogy ezek irányítják a fejlődés e korai szakaszát, az azonban nem világos, hogy pontosan mi folyik és mi romolhat el annyira, hogy vetélés történjen.