1450 forintos bruttó minimál-órabért szorgalmaz Szanyi Tibor. A szocialista EP-képviselő egy sajtóbeszélgetésen elmesélte, miben ért egyet Orbán Viktorral, miért posztol kevesebbet a Facebookra, lesznek-e személyi változások az MSZP-ben, és miért éppen Németországba megy a legtöbb migráns. Utóbbi megfejtését már most elárulom: a minimálbér miatt.
„Addig nem állunk fel innen, míg a szendvicsek el nem fogytak” – ezzel a mondattal ült le Szanyi Tibor az sajtóbeszélgetéshez kikészített asztalhoz. Vele volt Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő is. A helyszín a XIII. kerületi MSZP-iroda, ami egyben Hiszékeny Dezső, a kerület alpolgármesterének főhadiszállásaként is működik. A téma Szanyi eddigi egyéves EP-képviselői tevékenysége, valamint az uniós minimálbér. Az asztalon háromféle szendvics, kétféle szalámis és egy sajtos, valamint belga csoki. „Kávé nincs, igyatok kólát” – buzdít minket Szanyi, később ő is így tesz.
Ez most a top 1 ügy
1450 forint. Ha Szanyi Tiboron, Gúr Nándoron és az európai szocialistákon múlna, ennyit biztosan keresne mindenki bruttóban óránként itthon. Méltányos munkáért méltányos fizetést, hangzik az európai minimálbér követelésének jelszava. Szanyi szerint minden a minimálbérből következik és innen vezethető le: bár lehetne beszélni arról is, hogy ki lesz az MSZP elnöke, vagy ki nem, egy baloldali pártban nem ez az igazán fontos.
A szocialista párt esetleges személyi változásairól szóló újságíró kérdéseket Szanyiék rövidre zárták: egy tisztújítás lényege éppen az, hogy legyen személyi változás, tavasszal minden bizonnyal lesz is. Kell a vérfrissítés, nincs olyan párt, ahol ne történne ilyesmi. „Még az LMP-ben is van ilyen” – viccelődött Gúr Nándor. De nem ez a fontos, hanem hogy normális munkát és tisztességes fizetést harcoljanak ki a népnek.
„Ez a top 1 ügyünk” – mondja Szanyi, aki felidézte a 2014-es németországi parlamenti választást, ahol a szociáldemokraták a minimálbér bevezetésével kampányoltak, majd Angela Merkel kereszténydemokratáival koalícióra lépve egy óránkénti 8,50 eurós minimál-órabér formájában be is vezették azt. A szocialista EP-képviselő hangsúlyozta: amikor minimálbérről beszél, óránkénti, nem havonkénti bérről beszél. Szerinte a 8,50-es német modell bevezetése még a migránsok áradatára katalizáló hatással volt: „Persze, hogy Németországba mennek. Bulgáriában 1 euró a minimálbér. Magyarországon kevesebb, mint 2 euró. Hát hova mennének? Persze, hogy Németországba!”
Szanyi számításai szerint 2016-ra az általa csak Mag-Európának nevezett Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Németországban is 10 euró körüli lesz az óránkénti minimálbér. Hogy érezzük a kontrasztot, egy magyar közmunkás keresetével hasonlítja össze ezt az összeget, az arány egy a tízhez. „Nincs az a gazdasági fejlődésbeli különbség, ami ezt indokolja. Kirívóan magas a magyarországi kizsákmányoltsági mutató. Záros határidőn belül el kell jutni az 5 euróhoz” – mondja, ami még így is csak egy euróval több az unió által a gyakornokok bérezésére javasolt négyeurós óradíjnál, amiről nemrég olvasott egy jelentésben.
Honnan lesz erre pénz?
A bruttó minimálbér most óránként 605 forint, az 1450 forintos Szanyi-javaslat ennek több mint kétszerese. Gúr Nándor rögtön négy ötletet is felvázolt arra vonatkozóan, miből lehetne szerinte finanszírozni a havi nettó 100 ezer forintos minimálbért.
1. A GDP-növekedésből. A költségvetésben körülbelül 500 milliárd forintnyi pluszforrás keletkezik a gazdaság növekedéséből, neki elég lenne 200 milliárd is.
2. Az adó- és vámhátralékokból. A NAV-val szemben a magyarországi cégeknek és állampolgároknak összesen 2500 milliárd forintnyi tartozása van, ha ennek csak tíz százalékát be tudják hajtani, az már elég fedezetet jelent a minimálbér-emeléshez.
3. A feketegazdaság kifehérítéséből. Gúr Nándor szerint körülbelül 6000 milliárd forintnyi fekete pénz kering az országban, ha ennek csak 10 százalékát sikerülne kifehéríteni, már az is rengeteget lendítene az ügyön.
4. A bürokrácia forrásigényének csökkentéséből. A költségvetésből 3000 milliárd forint a bürokrácia fenntartására megy, ennek 10 százalékát kellene csak megfogni.
Amiben Szanyi és Orbán egyetértenek
Szanyi Tibor szerint az európai baloldal egyik új jelszavának az adóigazságnak (tax justice) kell lenni: ez a multinacionális nagyvállalatok jelenleginél nagyobb adóztatását is jelenti. Szanyi felidézte: a tíz legnagyobb magyarországi vállalat kevesebb, mint 1 százaléknyi adót fizet. Az EP adóügyi különbizottságában – itt elmondása szerint azt vizsgálják, hogyan adóznak a nemzetközi nagyvállalatok – is dolgozó politikus szerint Európában évente a magyar GDP húszszorosának megfelelő adót nem fizetnek be. 2000 milliárd euróról van szó, mondja az EP-képviselő, aki szerint ezt az összeget, de minimum a felét be kell szedni: „Egészen más lehetőségeink lennének!”
Szanyi Tibor a legnagyobb egyetértésben a magyar kormánnyal a Google-t és a Facebookot is megadóztatná a közösségi oldalak magyarországi forgalma alapján. Aki az elmúlt időszakban hiányolta a politikus Facebook-posztjait, azzal örömmel osztom meg a hírt, hogy az eddiginél kevesebb poszt tudatos döntés eredménye: Szanyi visszásnak érzi, hogy posztjaival forgalmat generál egy olyan cégnek, amelyik ott kerüli ki az adózást, ahol csak tudja. Hogy még pontosan mit csinált Szanyi az EP-ben, azt most újraindult indult honlapján egy beszámoló formájában meg is írta a szocialista politikus, aki az EP mezőgazdasági bizottságában még a szarvasmarhák metánkibocsátására is rálát.
És a végén a hot topic
Hisztilánc. Ezzel a szóval illette Szanyi Tibor azt a jelenséget, hogy egyre több szomszédos ország fontolgatja, hogy kerítéssel zárja le határait a menekültek elől. A politikus szerint ez ugyanaz a reakció, mint amikor a szomszéd átfolyatja hozzánk az esővizet, mi pedig továbbfolyatjuk a következő szomszédhoz. Szanyi szerint gyerekes az egész sztori, semmi értelme egymás kertjébe dobálni a döglött lovat, a kerítésnek pedig Európában eleve van egy szimbolikus, negatív jelentése. Szanyi szerint össze se lehet hasonlítani a mexikói határra a gazdasági bevándorlók távoltartásának céljából épített kerítéssel az orbáni gyodát, előbbi ugyanis azt üzeni, hogy „bumm, seggbelőlek!”
A szocialista EP-képviselőnek szerint nincs más megoldás, mint végigvinni az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker terveit: megerősíteni a Frontexet, leszerelni az embercsempészeket és különbséget tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között. „Gazdasági bevándorlókat nem tudunk fogadni, a menekülteké a prioritás.” Szanyi végül még azt is elmondta, miért volt debil hülyeség a magyar sajtó részéről Orbán 6 pontjáról cikkezni: azért, mert az Európa Tanács elé csak az Európai Bizottság terjeszthet be anyagot, miniszterelnökök ötletelésével nem tudnak foglalkozni.
Alig maradt a végére szendvics az asztalon.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
Új uniós visszatérési rendeletet fogadtak el.
Hamarosan együtt ünnepelhetnek az európai vezetők és Zelenszkij.
Lehet, jobban járna a miniszterelnök, ha nem próbálná meg eltávolítani a hivatalából Sulyok Tamást.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az EU-tagállamok arról vitáznak, hogy meghosszabbítsák-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, miközben az új kérelmekből kizárnák a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakat.
A valódi ár több tényezőből áll össze. Kapitány, Kármán és Vitézy miniszterek egy kormányzati háttérbeszélgetésen a megállapodás részét képező részletekről is beszéltek.
A világ szinte minden régiójában egyszerre csökken a gyermekvállalási kedv, és a kutatók egyre inkább a digitális technológiák szerepét gyanítják a jelenség mögött.
