Forrásaink szerint erre is egyszerű a válasz. A miniszter párizsi konferencia-fellépése már régen le volt fixálva, a Magyarországot azonban épp akkor már kőkeményen idegenellenesként, befogadásra képtelenként feltüntető összeurópai politikai- és sajtóhangokra pedig valahogyan reagálnia kellett, ezért elkérte az adatokat Semjén Zsoltéktól. Semjénék pedig odaadták azokat.
Menekültek, oltalmazottak, befogadottak
A cél tehát az volt, hogy Balog megmutassa: aki bajban van és legálisan kér segítséget, azon Magyarország, ha tud, segít, méghozzá törvényes keretek között. A helyzet valóban ez. Ezekben az esetekben ugyanis valóban lehetőség volt a nemzetbiztonsági vizsgálatra, hiszen a koptok és más keletiek nem drótvágó ollóval felszerelkezve, papírjaikat viszont elveszítve jelentek meg Röszkénél, hanem még otthon, a magyar nagykövetségek valamelyikén adták be kérelmüket. Követségi és egyházi vonalon informálódhatott tehát róluk a magyar nemzetbiztonság és az államigazgatás. Nem a koptok szereztek csak állampolgárságot: egyszerűsített honosítás keretében 349 fő lett hazánkfia, döntő részben Szíria, Jordánia és Egyiptom területéről. Velük együtt már majdnem összejön az ezer fő.
De hogy jön ki a több ezer, akikről Balog a Szabad szemmel című műsorban beszélt?
Nos, úgy, hogy nem csak állampolgárság megadásával segített a magyar állam: Észak-Afrika és a Közel-Kelet térségéből az elmúlt öt évben 565 fő kapott menekültstátuszt Magyarországon, 1205-en oltalmazottit, 97-en befogadottit – főleg Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából. Értesüléseink szerint a 2014-ig Afganisztánban a magyar csapatoknak dolgozó helyiek, főként tolmácsok egyikén-másikán is segített így a magyar állam.