Lazulhat az egyházügyi törvény

A jövőben az egyházakat nem „elismernék”, hanem nyilvántartásba vennék egységesen bírósági eljárásban, a törvényben meghatározott feltételek alapján, indoklás és rendes bírói jogorvoslat mellett – többek között ezt tartalmazza az egyházügyi törvény módosításának tervezete, amelyet a kormany.hu oldalon tettek közzé.

Az október 5-ig véleményezhető tervezet szerint biztosítanák, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe. Emellett azon, továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státusát megnyugtató módon rendeznék, amelyeket a 2012. január elsején hatályba lépett törvényi szabályozás Ab, illetve Emberi Jogok Európai Bírósága által jogsértőnek talált rendelkezései hátrányosan érintettek.

Könnyebb lesz egyházzá válni

A tervezet alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség (jogi személyiség nélkül is) jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. Legalább tíz fős taglétszám esetén bármely vallási közösség vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közhasznú szervezetként közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak.

A már egyházi státussal rendelkező, nyilvántartásba vett egyháznak a vallási egyesületnél már jóval nagyobb a társadalmi támogatottsága: a szabályozás legalább ezer fős taglétszámot, vagy az szja egy százalékos felajánlások alapján is igazolható társadalmi támogatottságot (400 szja 1 százalékos felajánlás három év átlagában) rögzít, és legalább öt éves vallási egyesületként való működést ír elő.

A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, legalább tízezer magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tagot magában foglaló (vagy öt év átlagában legalább négyezer egyházi 1 százalékos szja felajánlással rendelkező), és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Az elvárt működési időtartam legalább húsz éves magyarországi, vagy legalább száz éves szervezett nemzetközi működés a tervezet szerint. 

Az állam dönti el, kivel működik együtt

A törvényi szabályozás valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, együttműködését és ennek kereteit; a vallási közösségek széles körű autonómiáját; a vallási közösségek szabad önrendelkezését, a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát – olvasható a tervezetben. 

A törvénytervezetben fenntartja az állam döntési jogát arra vonatkozóan, hogy – objektív okokból, a társadalmi elfogadottság, beágyazottság, illetve az egyházügyi hagyományok alapján – kivel és milyen, a társadalmi igényekhez igazodó területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában.