Többféle kategória lesz a most létező kettőnél, ha a most közzétett tervezet szerint módosítja a parlament az egyházügyi törvényt, vallási egyesületet pedig már tíz fővel is lehet majd alapítani. Új kategória lesz a nyilvántartásba vett egyház. Összességében, ha elfogadják, a törvény könnyíti a vallások, egyházak elismerését, az állam azonban fenntartja annak jogát, hogy eldöntse, melyikükkel milyen mértékben működik együtt.
A jövőben az egyházakat nem „elismernék”, hanem nyilvántartásba vennék egységesen bírósági eljárásban, a törvényben meghatározott feltételek alapján, indoklás és rendes bírói jogorvoslat mellett – többek között ezt tartalmazza az egyházügyi törvény módosításának tervezete, amelyet a kormany.hu oldalon tettek közzé.
Az október 5-ig véleményezhető tervezet szerint biztosítanák, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe. Emellett azon, továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státusát megnyugtató módon rendeznék, amelyeket a 2012. január elsején hatályba lépett törvényi szabályozás Ab, illetve Emberi Jogok Európai Bírósága által jogsértőnek talált rendelkezései hátrányosan érintettek.
Könnyebb lesz egyházzá válni
A tervezet alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség (jogi személyiség nélkül is) jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. Legalább tíz fős taglétszám esetén bármely vallási közösség vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közhasznú szervezetként közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak.
A már egyházi státussal rendelkező, nyilvántartásba vett egyháznak a vallási egyesületnél már jóval nagyobb a társadalmi támogatottsága: a szabályozás legalább ezer fős taglétszámot, vagy az szja egy százalékos felajánlások alapján is igazolható társadalmi támogatottságot (400 szja 1 százalékos felajánlás három év átlagában) rögzít, és legalább öt éves vallási egyesületként való működést ír elő.
A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, legalább tízezer magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tagot magában foglaló (vagy öt év átlagában legalább négyezer egyházi 1 százalékos szja felajánlással rendelkező), és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Az elvárt működési időtartam legalább húsz éves magyarországi, vagy legalább száz éves szervezett nemzetközi működés a tervezet szerint.
Az állam dönti el, kivel működik együtt
A törvényi szabályozás valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, együttműködését és ennek kereteit; a vallási közösségek széles körű autonómiáját; a vallási közösségek szabad önrendelkezését, a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát – olvasható a tervezetben.
A törvénytervezetben fenntartja az állam döntési jogát arra vonatkozóan, hogy – objektív okokból, a társadalmi elfogadottság, beágyazottság, illetve az egyházügyi hagyományok alapján – kivel és milyen, a társadalmi igényekhez igazodó területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában.
A három apácát tavaly decemberben akaratuk ellenére helyezték át egy idősek otthonába, ahonnan később megszöktek, majd szeptemberben visszatértek egykori kolostorukba.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
Ez is mutatja, hogy Magyar Péterék teljes mértékben a baloldali hagyományokat követnék hatalomra kerülésük esetén.
Budapest ellen 2021 óta folyik uniós eljárás.
Sorsdöntő országgyűlési választások közelednek. Kívánatos lenne, ha a politika íratlan törvényeit betartanák a régi és új politikusok, köztük a következő Parlament leendő képviselői.
Hogyan állítható meg a gyakorlatban a határokon átívelő illegális drogkereskedelem? Többek közt erre keresték a választ az MCC rendezvényén.
A magyarok harmadik ellenfele hétfőn a vb-újonc Svájc lesz.
