Ezer euró, készpénzben – kétségbeesett ötlettel állt elő Magyarország szomszédja
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
"Egyen halat,legjobb falat!" A nem túl frappáns szlogen még szüleinket, nagyszüleinket bíztatta halfogyasztásra. Mára közismertté vált, hogy halat enni valóban érdemes, hiszen különösen a tengeri halak nagyobb mennyiségben tartalmaznak omega-3 és omega-6 telítetlen zsírsavat, amely az egészséges koleszterinszint elérésében jelenthet segítséget. Egy friss kutatás az MTI híradása szerint most újabb érvet sorakoztat fel az említett zsírsavak fogyasztása mellett: úgy tűnik, képesek megakadályozni a skizofrénia tüneteinek kifejlődését.
A Melbourne-i Egyetem és a Bécsi Orvosi Egyetem kutatói eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik. A skizofrénia (hasadásos elmezavar) leggyakoribb megnyilvánulási formái a hallási és látási hallucinációk, paranoid téveszmék. Leggyakrabban serdülő vagy fiatal felnőttkorban alakul ki a betegség, a tünetei hirtelen vagy fokozatosan jelentkezhetnek. A kór a népesség 1 százalékát érinti, ám amennyiben az első fokú rokonság körében van skizofréniás, a betegség kialakulásának valószínűsége más családtagoknál eléri a 10 százalékot. A genetikai és környezeti okokra egyaránt visszavezethető betegségnek jelenleg nincs gyógyszere, a forgalomban lévő készítményekkel azonban enyhíthetők, vagy akár teljesen meg is szüntethetők a tünetek – olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.
A tudósok régóta kimutatták, hogy a skizofréniás betegek esetében lényegesen csökken a többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3 és az omega-6 szintje a sejtmembránokban. Paul Amminger, a Melbourne-i Egyetem docense által vezetett kutatócsoport 2010-ben számolt be arról, hogy az omega-3 zsírsavakat tartalmazó készítmények 12 héten át történő adagolásával akár egy évvel is késleltethető a magas rizikójú csoportba tartozó személyeknél a klinikai tünetek kialakulása.
A vizsgálatokban 13 és 25 év közötti fiatalok vettek részt, közülük 41-en étrend-kiegészítőt, míg a kontrollcsoport 40 tagja placebót kapott. A Nature Communications legújabb számában publikált közleményben a készítmény adagolásának távlati hatásáról számolnak be a kutatók, akik csaknem 7 éven át követték nyomon a vizsgálat résztvevőinek a sorsát. Adataik szerint az omega-3 zsírsavakat szedő 41 személy közül csupán 4-nél (9,8 százalék) fejlődtek ki a pszichotikus tünetek, míg a kontrollcsoportban a 40 résztvevő közül 16-nál (40 százalék). A placebót szedőknél ráadásul gyorsabban alakultak ki a betegség szimptómái és magasabb volt egyéb elmekórtani rendellenességek előfordulási gyakorisága is. „Az omega-3 a vizsgált időszakban szignifikánsan csökkentette a pszichotikus rendellenességek kifejlődésének a rizikóját" – emelik ki a kutatók. Ugyanakkor rámutatnak, hogy a vizsgálatokat kisszámú résztvevő bevonásával végezték, így a projekt folytatását tervezik, emellett tisztázni kell az alkalmazott terápia hatásmechanizmusát is.