Dél-amerikai körútjának második állomásán Ferenc pápa Bolívia erőfeszítéseit méltatta a szegénység elleni harcban. A bolíviai elnök szerint kormányát ugyanazok a célok vezérlik, mint a katolikus egyház vezetőjét.
Bolíviában Evo Morales, az ország elnöke La Pazban fogadta a dél-amerikai körúton lévő Ferenc pápát – írja az El Universal. Érkezésekor mondott beszédében a pápa méltatta Bolívia eredményeit a szegények és a mellőzöttek politikai és gazdasági bevonásában, és arról is szólt, hogy a katolikus egyháznak évszázados gyökerei vannak az országban.
Köszöntőjében a bolíviai elnök arról beszélt, hogy a pápa ugyanazokért a célokért, a szükséget szenvedők megsegítéséért dolgozik, mint kormánya. Az elnök szerint „aki elárul egy szegényt, az Ferenc pápát árulja el”. Morales egyéb ajándékok mellett egy sarló-kalapácsot mintázó feszülettel lepte meg a katolikus egyházfőt, aki egy Szűz Mária-mozaikkal és a legutóbbi, a környezettel foglalkozó pápai enciklikájának egy példányával ajándékozta meg vendéglátóját.
Vasárnap kezdődött, kilencedik külföldi apostoli útja során három országban, Ecuadorban, Bolíviában és Paraguay-ban tölt két-két napot Ferenc pápa. Ez lesz a katolikus egyházfő eddigi leghosszabb külföldi látogatása. Az argentin pápa jár már a dél-amerikai kontinensen pápává választása óta: 2013 nyarán a Rio de Janeiróban rendezett Ifjúsági Világtalálkozón járt, de a brazíliai út még elődje XVI. Benedek programjának a része volt.
Ferenc pápa most a korábbi megfogalmazása szerint a „világ végén” levő Dél-Amerika és a nemzetközi geopolitikai színtér peremén fekvő három államot keresi fel. Ahogyan Pietro Parolin szentszéki államtitkár mondta, Ferenc pápa útja a „remény kontinensére” vezet, amely jelentős többségében katolikus. Ecuador, Bolívia és Paraguay „társadalmi és politikai laboratórium új fejlődési modellek számára, amelyekben a keresztény tradíció a polgári fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal párosulhat” – nyilatkozta Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyminiszter. Hozzátette, hogy Ferenc pápa útja üzenet egész Dél-Amerika számára, hogy a kereszténység a mai napig képes érdemlegesen hozzájárulni az igazságosság, a fejlődés és a béke igényéhez.
(via Tóásó Edit)
*
Fotó: El Universal
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Az egyeztetés során humanitárius segítségnyújtásról, migrációról és nemzetközi konfliktusokról is szó esett.
A katolikus tanár szerint a személye körül kialakult polémia valójában nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna.
Éles szóváltás bontakozott ki Washington és a Szentszék között.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Napjainkban a kommunista–liberális–globalista erők Brüsszelből magyar szövetségeseket találtak.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője szerint Magyar Péter a tőle megszokott hazug és vádaskodó üzemmódban példátlan támadást indított az ügyvédi hivatásrend és ezáltal az igazságszolgáltatás jogállami működése ellen.
Az elmúlt hetekben gyakran előkerült az 1990-es választás és az Antall-kormány időszaka. Jöjjön most ezekből az évekből néhány kérdés.
