Lövöldözés történt Prágában: nem sikerült megmenteni az áldozat életét
Már elfogták a gyanúsítottat.
Ft
Ft
14°C
8°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
10. 07.
kedd
Mi az, ami igazán számít abban a bizonyos utolsó szakaszban?
2015. július 26. 03:33
A mai "modern" kor embere nem akar szembenézni a halállal. Lehetőleg kórházba száműzi, látni sem szeretné, mikor bekövetkezik az elkerülhetetlen, s végképp nem tudja, hogyan könnyíthetné meg szerettei számára ezeket a napokat, heteket. Pedig kedvencemet, az ACTUS-t idézve: "A Halálra gondoltok és megöl benneteket fantáziátok. Megöl majd elszabadult gondolataitok hamis istene."
2015. július 26. 03:33
A filozófiai eszmefuttatást félretéve érdemes elgondolkodni azon, tudjuk-e mi az, amit orvosok és hozzátartozók tehetnek még az eltávozni készülőért.
Evvel foglalkozik cikkében Dr. Kazai Anita a Medical Online felületén, s több kutatást is ismertet a témával kapcsolatban. Az Annals of Internal Medicine című szaklap publikálta Deborah Cook epidemiológus, intenzíves orvos és munkatársai kutatását, amit Három Kívánság Projekt címen végeztek a McMaster Egyetemen, Kanadában, és azzal foglalkozott, hogy hogyan lehetne jelentéssel feltölteni és személyre szabni a haldoklás folyamatát (Personalizing Death in the Intensive Care Unit: The 3 Wishes Project).
A projekt keretén belül egy-egy kutató vagy az adott beteg orvosa megkérdezte a haldokló betegeket, családtagjaikat és a betegek gondozását végző többi orvost, hogy milyen kívánság teljesítésével lehetne a haldokló iránti tiszteletüket kifejezni, megkönnyíteni számukra az utolsó napokat és könnyíteni a rokonok gyászfolyamatát, valamint az egészségügyi dolgozóknak is segíteni a lélektani stressz elviselésében.
Mint nyilatkozatában Cook elmondja, a kutatók szerettek volna tiszteletet tanúsítani a betegek haldoklása iránt és egyben ünnepelni az életüket, pozitív emlékeket generálni a rokonokban és az orvosokban, továbbá elősegíteni a családközpontú ellátást.
A projekt a hamiltoni Szent József Kórház intenzív osztályán zajlott, és 40 haldokló beteget, betegenként legalább egy-egy hozzátartozót és betegenként három orvost foglalt magába.
Az utolsó kívánságok öt területet öleltek fel:
A környezet humánusabbá tétele, pl. kedvenc virágok vagy emléktárgyak behozatala a betegszobába,
Személyes tiszteletadás, pl. teaszertartás rendezése vagy faültetés a beteg tiszteletére,
Családtagokkal történő kapcsolatfelvétel, pl. régen nem látott rokonok megkeresése, behívása,
Rituálék és szertartások szervezése, pl. áldáskapás vagy házassági eskü megerősítése,
Adakozás, pl. szervdonáció szándékának kinyilvánítása vagy pénzbeli jótékonykodás.
Az interjúk során kiderült, hogy a családok és az orvosok a kívánságok 97,5%-át teljesítették, és ez anyagilag nem is került sokba: a kívánságok teljesítéséhez szükséges összeg a betegenkénti 0–200 dollár közötti sávban mozgott; a túlélők nagyon pozitív visszajelzéseket adtak a kutatóknak, a családtagok igen magasra értékelték az életvégi ellátás minőségét.
A Palliative Medicine című szaklap egy tanulmánya arra kereste a választ, hogy milyen módon és milyen körülmények között szeretnének meghalni a végstádiumú rákbetegek. Korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy az élet meghosszabbításán kívül egyéb szempontok is fontosak a betegeknek, így pl. hogy ne legyenek fájdalmaik, illetve hogy otthonukban halhassanak meg, azonban eddig még nem vizsgálták, hogy mennyire fontosak számukra ezek a szempontok– nyilatkozta a kutatást vezető Eric Finkelstein.
A kutatók 211 végstádiumú rákbeteget és hozzátartozóikat kérdezték meg arról, hogy a felsoroltak közül melyik a számukra legszimpatikusabb szcenárió az életük végével kapcsolatosan (Comparison of preferences for end-of-life care among patients with advanced cancer and their caregivers: A discrete choice experiment). A különböző szcenáriók az alábbi kulcstényezőkben különböztek: a még élhető évek száma, a tapasztalt fájdalom intenzitása, a halál helyszíne, a gondozókra nehezedő teher, az egészségügyi ellátás minősége, költsége.
A betegek válaszaiból kiderült, hogy az életük egy évnyi meghosszabbításáért átlagosan 18.570 dollárt lennének hajlandók fizetni, ami kevesebb, mint amennyit azért adnának, ha elkerülhetnék a súlyos fájdalmakat: ez 22.199 dollárt is megérne nekik. A legnagyobb értéket a betegek számára az jelentené, ha otthonukban halhatnának meg, ezért 31.256 dollárt is hajlandóak lennének fizetni, míg a kiváló minőségű egészségügyi ellátás 16.191 dollárt érne meg a betegek szerint. A hozzátartozók háromszoros összeget is kifizettek volna, ha a beteg életét meg lehetett volna 1 évvel hosszabbítani, mint maguk a betegek, és az összes többi tényezőért is kb. háromszor annyit adtak volna.
Az eredmények alapján Finkelstein megállapítja, hogy az orvosok és a biztosítók túl nagy hangsúlyt helyeznek a végstádiumú rákbetegek életének meghosszabbítására, holott ezen betegek számára egyéb tényezők fontosabbak, így pl. a megfelelő fájdalomcsillapítás, az otthoni halál és az életvégi kívánságok teljesítése. Ezen túl a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a terápiával kapcsolatos döntések során fontos a betegek véleményének a kikérése is, és annak feltárása, hogy miben különböznek a beteg igényei gondozóinak preferenciáitól: nem elégséges csak a gondozók által kifejtett igényekre támaszkodni.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Szomorú Nagy Attila Tibor, újfent nagyot csalódott a Tiszában: most épp a párt egészségügyi tervei borították a bilit
A párt egészségügyi miniszterjelöltje nem mondott semmi érdemit a baloldali elemző szerint, a transzparenciának is búcsút mondtak.
Halálos hibát vétettek a hatóságok: a rendőrség lőtte le a manchesteri merénylet egyik áldozatát
Egy ember meghalt, egy másik még mindig kórházban van a lőtt sebek miatt, amelyeket kizárásos alapon rendőrök okoztak neki.
Orbán Viktor kivédhetetlen jobbost vitt be a Tisza Pártnak: ezt nem fogják tudni kimagyarázni
Belföld
Lassan a brüsszeli országjelentések összes ajánlása megjelenik a Tisza programjában.
„Itt valami nincs rendben” – a család nem hiszi el Kaszás Nikolett öngyilkosságát
A Pilisben megtalált 27 éves lány halálát öngyilkosságként vizsgálják, de a család és a barátok szerint kizárt, hogy Nikolett önként vetett volna véget életének.
Ebben is megcáfolták Magyar Pétert: közgazdász rántotta le a leplet több mítoszról is
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
FTC–Paks: áll a bál a rangadó után, a felvételek szerint szabálytalan volt Windecker egyenlítő gólja (VIDEÓ)
Sport
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
A 444 és a Tisza Párt vezetője valami „különös véletlen” folytán ugyanazt a szalmabáb érvelést használja
Ők lemondtak a magyar érdekről.
Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2015. augusztus 10. 13:34
Ezek bizony fontos kérdések, minden érintett számára, hisz sokat tehet mindenki aki körülveszi a végsö stádiumban levöt. Pláne, ha az már nem tudja érvényesíteni kivánságait, rá kell érezni azokra. Egy ilyen felmérés több oknál fogva is hasznos. Felesleges nyüsgéstöl és elvárásoktól inkább a valós igényekre tereli át a figyelmet és ötleteket is ad a nehéz idök kellemesebbé tételéhez. Még a fantáziát is megmozgatja a lehetöségek felé. Még akkor is, ha nem mindenütt olyanok a körülmények mint Kanadában.
Válasz erre
0
0
kulalak
2015. július 29. 07:05
Az eredeti cikk címe borzalmas.
"Hogyan lehet személyessé tenni a haldoklást?"
Az mindig személyes.
Az itteni félkövér összefoglalóban meg legalább 3 elütés van.
Válasz erre
0
0