Végső nyugalomra helyezték Szabad Györgyöt, az 1989 utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökét a Fiumei úti sírkert 28-as parcellájában. A temetésen Áder János köztársasági elnök és Lovász László, az MTA elnöke mondott beszédet.
Az 1989 utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökét, Szabad Györgyöt 10 órakor helyezték végső nyugalomra a Fiumei úti sírkert 28-as parcellájában. Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja életének 91. évében, július 3-án hunyt el. Az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.
Szabad György azt vallotta, a hazát csak a nemzet szabadsága, a polgári szabadságjogok érvényesülése teheti naggyá; ezért a szabadságért dolgozott és küzdött egész életében – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.
„Ma egy olyan magyar hazafinak adunk végtisztességet, aki tudósként, politikusként minden szívdobbanásával éltetni igyekezett azt a kossuthi gondolatot, amely így szól: »a haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz«” – fogalmazott az államfő az első szabadon választott Országgyűlés elnökének gyászszertartásán.
„Érdemem kevés, ezt a feladatot nem kerestem, de vállalom” – idézte Szabad György szavait, amelyekkel a történész, akadémikus 1990-ben elvállalta a házelnöki megbízatást. Áder János hangsúlyozta, az elhunyt életútja azt üzeni: az ember életének nem a pénz, nem a rang, nem a hatalom, hanem csakis a szabadság és a tisztesség képes méltóságot adni.
Lovász: Szabad György nagy formátumú gondolkodó volt
Nagy formátumú gondolkodót gyászol a társadalom és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Szabad György nagy hatású történetíró, és iskolateremtő tanár volt, aki több generáció történeti gondolkodásán hagyta rajta a kézjegyét – mondta Lovász László, az MTA elnöke kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.
Lovász László kiemelte: Szabad György szónoki erővel, metsző szavakkal és szenvedélyesen küzdött az általa vallott értékekért. „Elragadtatott és magával ragadó egyéniség volt, korszakos és valóban felejthetetlen képviselője az akadémiának. Nagy magyar történetírót és nagy magyar polgárt búcsúztatunk” – mondta Lovász.
Az MTA elnöke kitért arra, hogy Szabad György történészi életművének alapját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc képezte. Felidézte, hogy Szabad György már 1983-ban, az MTA levelező tagjaként mondott székfoglalójában hitet tett Magyarország függetlensége mellett.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Lovász László, a világhírű magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke veheti át az Academia Europaea egyik legmagasabb tudományos kitüntetését, az Erasmus-érmet.
A volt köztársasági elnök szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül.
5 pillanat, ami örökre bevési Charlie Kirk nevét az amerikai politikába.
Az amerikai elnök szerint a keresztény influenszer neve örökké élni fog.
Okkal függesztették fel 2004-ben a sorkatonaságot Magyarországon, amely egyre fenntarthatatlanabb volt a NATO-tagság mellett. Gazdaságilag óriási nehézség lenne az országnak, ha visszavezetnék a sorkatonaságot, tömegével esnének ki ugyanis a munkaerőpiacról a fiatalok. Márpedig a jelek szerint a Tisza Párt erre készül.
A berlini, koppenhágai és brüsszeli drónriasztások után az EU célja, hogy egységes válaszrendszert dolgozzon ki a hibrid fenyegetésekre.
