Áder: Szabad György a szabadságjogok érvényesüléséért dolgozott

Az 1989 utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökét, Szabad Györgyöt 10 órakor helyezték végső nyugalomra a Fiumei úti sírkert 28-as parcellájában. Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltozás meghatározó alakja életének 91. évében, július 3-án hunyt el. Az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.

Szabad György azt vallotta, a hazát csak a nemzet szabadsága, a polgári szabadságjogok érvényesülése teheti naggyá; ezért a szabadságért dolgozott és küzdött egész életében – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.

„Ma egy olyan magyar hazafinak adunk végtisztességet, aki tudósként, politikusként minden szívdobbanásával éltetni igyekezett azt a kossuthi gondolatot, amely így szól: »a haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz«” – fogalmazott az államfő az első szabadon választott Országgyűlés elnökének gyászszertartásán.

„Érdemem kevés, ezt a feladatot nem kerestem, de vállalom” – idézte Szabad György szavait, amelyekkel a történész, akadémikus 1990-ben elvállalta a házelnöki megbízatást. Áder János hangsúlyozta, az elhunyt életútja azt üzeni: az ember életének nem a pénz, nem a rang, nem a hatalom, hanem csakis a szabadság és a tisztesség képes méltóságot adni.

Lovász: Szabad György nagy formátumú gondolkodó volt

Nagy formátumú gondolkodót gyászol a társadalom és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Szabad György nagy hatású történetíró, és iskolateremtő tanár volt, aki több generáció történeti gondolkodásán hagyta rajta a kézjegyét – mondta Lovász László, az MTA elnöke kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.

Lovász László kiemelte: Szabad György szónoki erővel, metsző szavakkal és szenvedélyesen küzdött az általa vallott értékekért. „Elragadtatott és magával ragadó egyéniség volt, korszakos és valóban felejthetetlen képviselője az akadémiának. Nagy magyar történetírót és nagy magyar polgárt búcsúztatunk” – mondta Lovász.

Az MTA elnöke kitért arra, hogy Szabad György történészi életművének alapját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc képezte. Felidézte, hogy Szabad György már 1983-ban, az MTA levelező tagjaként mondott székfoglalójában hitet tett Magyarország függetlensége mellett.