Az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) szerdán hozta nyilvánosságra Magyarországról szóló jelentését: a szervezet többek között azt ajánlja, hogy szabályozza törvény a parlamenti lobbizást az átláthatóbb jogalkotás érdekében, és hogy szűkítsék a politikusokat és tisztviselőket megillető mentelmi jogot.
Szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) – amely nem uniós nemzetközi szervezet – méltatja a Magyarországon a korrupció ellen eddig meghozott intézkedéseket, ám továbbiak meghozatalát szorgalmazza mindhárom érintett területen, a törvényhozás, a bíróságok és az ügyészségek esetében.
A törvényhozás esetében a GRECO nagyobb átláthatóságot sürget. A szervezet szóvá teszi, hogy a külső szereplők bevonása a jogalkotásba nem elég átlátható, mert parlamenti szinten nincs lobbiszabályozás. A jelentés szerint a honatyákra vonatkozó jelenlegi szabályokat etikai, viselkedési kódexszel kellene kiegészíteni, különösen az olyan esetekre, ahol összeférhetetlenség merülhet fel.
Az igazságszolgáltatás terén a GRECO kiegyensúlyozottabb adminisztrációt javasol az önkényes döntések potenciális kockázatainak kiküszöbölésére, például a bírák kinevezése és előléptetése terén, a testület korlátozná az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogait. Méltatja a jelentés a közelmúltban életbe léptetett bírói etikai kódexet, de úgy véli, hogy lehetne konkrétabb, határozottabb, és képzéssel is ki kellene egészíteni.
A vádhatóság esetében a testület a fékek és ellensúlyok rendszerének javítását szorgalmazza, a szabálytalanságok és a korrupció lehetőségének megakadályozása érdekében. A jelentés szerint például a legfőbb ügyész politikai függetlensége világosabb lenne, ha nem lenne újraválasztható, valamint, ha nem maradhatna hivatalban, ha utódát nem tudja megválasztani az Országgyűlés. A GRECO szerint az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárásoknak hasznára válna, ha átláthatóbbak lennének, és szélesebb körben be kellene róluk számolni.
A jelentés a tisztviselőket megillető mentelmi jogok körét is szűkítené. A dokumentum megállapítja, hogy a parlamenti képviselőket, a bírákat és az ügyészeket is szinte teljes sérthetetlenség illeti meg a büntetőügyekben, ami alól csak a tettenérés jelent kivételt. „Az ilyen kiváltságokat olyan szintre kellene csökkenteni, amilyet az érintett tisztviselő pozíciója megkövetel, máskülönben akadályozhatják a korrupció elleni hatékony fellépést ezen tisztviselők esetében” – írja a GRECO.
A jelentés összesen 18 ajánlást fogalmaz meg Magyarországnak. A kormánynak 2016 szeptemberéig kell jelentést készítenie arról, hogy ezekkel kapcsolatban milyen intézkedések születnek, a GRECO pedig 2017 első felében készít majd újabb jelentést arról, hogy mennyiben felelt meg Magyarország az ajánlásoknak.
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Heti háromszor kell a bíróságon megjelennie a háborúban álló Izrael vezetőjének.
Különmegbízottat és munkatanácsot is létrehoznak az Európa Tanácson belül.
A sors fintora, hogy Didier Reynders szombaton még Uniós biztos volt – kedden pedig már házkutatást tartottak nála.
Fiktív szerződések, százmilliós kenőpénzek Óbudán.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
