Mióta többségben vannak az egypárti alkotmánybírók, az AB általában a kormány érdekének megfelelően dönt – mutatták ki friss kutatásukban jogvédő szervezetek.
Az egypárti alkotmánybírók tevékenységét konkrét határozatok elemzésével vizsgálta az Eötvös Károly Intézet, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság. Azt találták, hogy ezek a bírák nagyon ritkán mondanak ellent a kormánynak, és azóta, hogy ők többségben vannak, az AB döntései is inkább a kormány érdekeit szolgálják.
Somody Bernadette, az Ekint igazgatója kivételként Stumpf Istvánt és Szalay Pétert említette, akik azért gyakran ellentmondanak a kormánynak. Azt is kiemelte, hogy Pokol Béla eddigi szakmai munkájának megfelelően fejt ki véleményt, ami viszont leggyakrabban a kormány érdekével is egybecseng.
Riporteri felvetésre Somody leszögezte: mindettől függetlenül az Ekint és a többi jogvédő szervezet is fog beadványokkal fordulni az Alkotmánybírósághoz, ha szükségét látják. „Hiba lenne azt mondanunk, hogy azért nem használjuk az Alkotmánybíróságot, mert az politikailag így mozog. Ha lehet remélni egy konkrét ügyben, hogy ott bármilyen pozitív előrelépést hoz az AB, akkor magunkkal szúrnánk ki, ha ezt nem használnánk ki” – mondta Somody Bernadette.
Pedig egyrészt azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy „újra elinduljanak”. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.
A klubelnök exkluzív interjút adott a Blikknek.
Havasi Bertalan szerint a mai napon az egész ország végérvényesen megtudhatta és megláthatta, hogy „a miniszterelnöknek elment az esze”.
A hazai közéletben bizonyíték nélkül azonnal el tudják képzelni a másikról, hogy az ellenfelük egy aljas, pedofil gazember.
A Fidesz elnöke szerint „csak csinálni kell”.
A Fidesz nemcsak politikailag bukott meg április 12-én, hanem erkölcsi értelemben is.
Az orosz tárcavezető Zelenszkij azon követelését, hogy „teremtsenek rendet” Fehéroroszországban, arcátlannak nevezte, hozzátéve, hogy Minszket megpróbálják közvetlenül próbálják belehúzni a konfliktusba, kiterjesztve a harci cselekmények földrajzi határait.
Pedig egyrészt azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy „újra elinduljanak”. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.
