Tordai Bence arcátlanul belerúgott a Fideszbe és Magyar Péternek dorombolt
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
Az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről tart vitanapot a parlament csütörtökön. A fideszes politikusok általában azt hangsúlyozták: a nemzeti kormányok és parlamentek hozzájárulása nélkül nem születhet meg az egyezmény. Korábban a Mandiner érdeklődésére az Európai Bizottság viszont azt közölte: csak az EP és a Tanács dönt az egyezményről.
Ki hagyja jóvá a TTIP-t?
A nemzeti parlamentek jóváhagyása is kell az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény elfogadásához – hívta fel a figyelmet a Fidesz az egyezményről szóló csütörtöki parlamenti vitanapon. Németh Zsolt vallásháborúhoz hasonlította a TTIP körüli vitát. A kormánypárti képviselő leszögezte: az egyezmény nem születhet meg a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, a Fidesz ragaszkodik ehhez. Németh szerint a megállapodásnak nem az a lényege, hogy a vámok megszűnnek, igazán újszerűt a nem vámjellegű akadályokban akarnak elfogadni.
Németh Zsolt közölte, a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdés Magyarország számára. Ezért támogatni kell a német TTIP-politikát minden olyan kérdésben, amivel nem teljesen ellentétes a magyar érdek – fejtette ki.
A megállapodásban a nemzeti parlamentek szerepét hangsúlyozta Navracsics Tibor uniós biztos is, aki szintén felszólalt. Kifejtette: az egyezménnyel kapcsolatban az aggodalmak arról szólnak, nem történhet-e meg, hogy az Európai Bizottság (EB) olyan saját alkut köt, amely ellentétes Európa és az unió tagállamainak nemzeti érdekével, kiszolgáltatja az uniót és a nemzeti, regionális gazdaságokat. Az EB ugyanakkor nem tud „elszabadulni” a tagállami érdekektől, hiszen tárgyalási mandátumot kapott a tagállamoktól, s ennek határait nem lépheti túl – mondta.
Hozzátette: a jelenlegi hatásvizsgálatok szerint általában kedvező hatással lesz az egyezmény az EU gazdasági növekedésére, a magyar-amerikai kereskedelmi viszonyban középtávon 15-20 százalékos exportbővülést, 0,2-0,3 százalék GDP-növekedést hozhat, s 20-30 ezer új munkahely jöhet létre. A mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság területéről szólva Navracsics Tibor rámutatott: úgy tűnik, biztonságban vannak, a GMO-mentesség garanciái adottak.
Kitért a választott bírósági eljárásokra a beruházásvédelem területén, és elmondta: jelenleg több mint 1400 ilyen van hatályban az unió tagállamaiban, s több mint 50 Magyarország vonatkozásában is. Ezzel együtt különös figyelmet szentelnek e témának, mert más tagállamoknál is merültek fel aggodalmak – jelezte.
Hozzátette, az eljárás nem érintheti az uniónak és a tagállamoknak azt a jogát, hogy a hatáskörüknek megfelelően szabályokat fogadjanak el szociális, környezetvédelmi, biztonsági témákban, a pénzügyi rendszer stabilitását érintően, a közegészségügyi és közbiztonsági kérdésekben, és a kulturális sokszínűséget sem akadályozhatják. Az egyezmény a tagállami kormányok és parlamentek egyetértése nélkül nem léphet hatályba – mutatott rá az uniós biztos.
Ezzel ellentétes tájékoztatást kapott viszont a Mandiner még novemberben az Európai Bizottságtól: a brüsszeli testület akkor érdeklődésünkre azt közölte: a TTIP elfogadása európai oldalról kizárólag az EU hatásköre. Ettől még azonban dupla garanciarendszer övezi a megállapodást a Bizottság szerint, hiszen az Európai Parlamentnek, és a tagállami kormányok képviselőit tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia a megállapodást. A nemzeti parlamentek ilyen hatásköréről viszont a Bizottság válaszában nem tett említést.
Még sok a bizonytalanság
A parlamenti vitában Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy egyelőre bizonytalan az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások végkimenetele, az azonban biztos, hogy a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást javasol majd parlamenti jóváhagyásra.
A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás az áruk, a szolgáltatások és a közbeszerzések piacra jutásának javítását, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklését, valamint a résztvevő felek szabályalkotási együttműködését célozza.
Mivel a tárgyalások kimenetele bizonytalan – folytatta a tárcavezető –, rendkívül bizonytalanok a becslések a várható hatásokról. Azt azonban általános tényként rögzítette: a magyar gazdaság nyitott, ezért az akadályokat lebontó, szabályozásokat egyszerűsítő megállapodások jók lehetnek a nemzeti érdek szempontjából. Szerinte a különböző nemzetközi akadálylebontásokkal az előnyök leginkább a közúti járműgyártás, a vegy- és a gyógyszeripar, az orvostechnikai eszközök, valamint az infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén jelentkezhetnek.
A magyar szempontokról szólva több mezőgazdasági kérdést is megemlített a politikus. Kiemelte annak elérését, hogy a baromfi-, a sertés- és a marhahúsnál, valamint a csemege kukoricánál az EU nem irányoz elő teljes vámlebontást. Kijelentette továbbá azt is, hogy a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét semmi sem fenyegetheti. A kockázatok között a miniszter egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak nyújtott kedvezmények Magyarország európai exportpiacain élesedő versenyt okozhatnak.
Szijjártó Péter jelezte, a kabinet folyamatosan figyelemmel kíséri a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, amelyeket nagy jelentőségűnek tart, mert az EU akkor lehet erős, ha nyitott az együttműködésre, a jelenlegi helyzetben a bezárkózás rossz válasz lenne. Magyarország alapvető elvárása a tárgyalásokkal kapcsolatban az átláthatóság és a nyilvánosság – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint a regionális kereskedelmi integrációk területén zajló versenyben az EU-nak el kell kerülnie, hogy két szék között a pad alá essen. Megemlítette például, hogy a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet az Egyesült Államok preferencia-sorrendjében megelőzi az EU-val folytatott tárgyalásokat.
Szijjártó Péter összegzésképpen óva intett attól, hogy végleges értékítéletet fogalmazzanak meg a transzatlanti kereskedelmi partnerségi megállapodásról, mert még hosszú hónapokba vagy akár évekbe is beletelhet, hogy eredményről lehessen beszélni.
Ellenzéki vélemények
Az MSZP-s Tóth Bertalan a civilek észrevételeit vetette fel, miszerint nem sokat tudni az egyezmény előkészítéséről folyó tárgyalásokról. Szerinte a bizonytalanságot erősíti az is, hogy a magyar kormány is titkolózik, ugyanis titkosította a magyarországi hatásokat vizsgáló tanulmányokat. Hozzátette: a kormány szereplői is ellentmondásosan nyilatkoztak az egyezményről az elmúlt időszakban.
A civilek által felvetett másik problémaként említette, egyben antidemokratikusnak nevezte azt, hogy a tervek szerint a vállalatok az elmaradt profit miatt választottbírósághoz fordulhatnának. Mint mondta, ezt a magyar szuverenitás csorbulásának is tartják, és felhívta arra a figyelmet, hogy a paksi beruházásnál is szerepel a választottbíróság lehetősége.
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a TTIP jelentősége túlnyúlik az üzleti, gazdasági és kereskedelmi szférán, mert az egy egyeztetett globális hatalmi fellépésről szól, amelyik „a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti”.
Gyöngyösi Márton azt mondta, az elhangzott érvek szerint a korlátok megszüntetésével a kereskedelem növekedni fog, ami elvezet a GDP növekedéséhez, a munkanélküliség felszámolásához és a jóléthez. Egyes vélekedések szerint a TTIP kihozza a résztvevő közösségeket a 2008-as válság során elért mélypontról – tette hozzá.
A képviselő az ellenérvek közé sorolta, hogy a beruházásvédelmi egyezmény lehetővé teszi, hogy multinacionális vállalatok jogi eljárást kezdeményezhessenek egy állam ellen, ha úgy érzik, hogy sérül a profitérdekük. A pert választott, profitorientált, magánbíróságokon folytatnának le – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarországot be lehetne perelni a GMO-mentesség miatt, miközben Romániától kártérítést lehet követelni, mert nem engedélyezik a cianidos aranybányászati eljárásokat.
A kereskedelmi szerződés megnöveli az egészségügyi kockázatokat, mert az Egyesült Államokban olyan élelmiszeripari technológiák is engedélyezettek, amelyek az EU-ban nem – folytatta. A transzparencia, az átláthatatlan titkos tárgyalások folyamata pedig kifejezetten veszélyessé teszik ezt az szerződést – jelentette ki.
Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta: a glóbusz kizsákmányolásának kiterjesztésével jár a szabadkereskedelem kiterjesztése. A politikus megállapodás tétjének nevezte a nemzetek önrendelkezésének megsemmisítését.
Kijelentette: az egyezmény a globális nagytőke kiváltságait védi, leépíti a munkavállalók jogait, az egészségvédelmet, veszélyezteti a Kárpát-medence környezetbiztonságát, és hátrányos a kisvállalkozásoknak. A TTIP az Európai Unió hátrányait is felnagyítja – vélekedett –, és rossz választ ad a pénzügyi válságra: Európában hatszázezer munkahely veszhet el általa, csökkenni fognak a bérek, széthullhat az EU gazdasága.
A megállapodást az Észak-Amerika és Mexikó között kötött egyezményhez hasonlította és elmondta: a közép-amerikai országban sem csökkent a szegénység, a munkanélküliség viszont emelkedett általa. Beszámolt olyan esetekről, amikor nagyvállalatok azért pereltek egy államot – sikeresen –, mert az csökkenteni kívánta a gyógyszerek árát vagy növelni a minimálbér értékét.
Schiffer bírálta a magyar kormányt, amely eddig kizárólag gazdasági szereplőkkel tárgyalt, de azt is, hogy az USA és az EU között zajló tárgyalások iratait harminc évre titkosították, miközben a kérdésben hatszáz nagyvállalati lobbista „nyomul” Brüsszelben. Az egyezmény szerinte lenullázza a politikai beavatkozás lehetőségét. Nyugatról a TTIP jelent majd függőséget, keletről Paks 2 – jelentette ki Schiffer.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője előnyösnek nevezte a TTIP-t. Szerinte új pályára állíthatja Európát a partnerség, amely összeurópai szinten emelheti a jólétet. Kérdésként vetette fel ugyanakkor, hogy az unió és az Egyesült Államok a jövőben milyen irányt szab a partnerségnek. A bővülő piac lendületet ad a növekedésnek és a foglalkoztatásnak – mondta – utalva arra: ha Magyarország nem e mellett dönt, akkor partikuláris érdekek ketrecébe zárja magát. Úgy ítélte meg: Európának és Magyarországnak is Nyugat, és nem Kelet felé van fejlődési lehetősége, felvetve a kérdést: ha a kontinens az USA-val sem tud megállapodni, hogyan tudna másokkal?