TTIP-vitanap: a kormány szerint a parlamentnek van beleszólása az egyezménybe

2015. február 26. 13:29

Az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről tart vitanapot a parlament csütörtökön. A fideszes politikusok általában azt hangsúlyozták: a nemzeti kormányok és parlamentek hozzájárulása nélkül nem születhet meg az egyezmény. Korábban a Mandiner érdeklődésére az Európai Bizottság viszont azt közölte: csak az EP és a Tanács dönt az egyezményről.

2015. február 26. 13:29

Ki hagyja jóvá a TTIP-t?

A nemzeti parlamentek jóváhagyása is kell az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény elfogadásához – hívta fel a figyelmet a Fidesz az egyezményről szóló csütörtöki parlamenti vitanapon. Németh Zsolt vallásháborúhoz hasonlította a TTIP körüli vitát. A kormánypárti képviselő leszögezte: az egyezmény nem születhet meg a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, a Fidesz ragaszkodik ehhez. Németh szerint a megállapodásnak nem az a lényege, hogy a vámok megszűnnek, igazán újszerűt a nem vámjellegű akadályokban akarnak elfogadni. 

Németh Zsolt közölte, a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdés Magyarország számára. Ezért támogatni kell a német TTIP-politikát minden olyan kérdésben, amivel nem teljesen ellentétes a magyar érdek – fejtette ki.

A megállapodásban a nemzeti parlamentek szerepét hangsúlyozta Navracsics Tibor uniós biztos is, aki szintén felszólalt. Kifejtette: az egyezménnyel kapcsolatban az aggodalmak arról szólnak, nem történhet-e meg, hogy az Európai Bizottság (EB) olyan saját alkut köt, amely ellentétes Európa és az unió tagállamainak nemzeti érdekével, kiszolgáltatja az uniót és a nemzeti, regionális gazdaságokat. Az EB ugyanakkor nem tud „elszabadulni” a tagállami érdekektől, hiszen tárgyalási mandátumot kapott a tagállamoktól, s ennek határait nem lépheti túl – mondta.

Hozzátette: a jelenlegi hatásvizsgálatok szerint általában kedvező hatással lesz az egyezmény az EU gazdasági növekedésére, a magyar-amerikai kereskedelmi viszonyban középtávon 15-20 százalékos exportbővülést, 0,2-0,3 százalék GDP-növekedést hozhat, s 20-30 ezer új munkahely jöhet létre. A mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság területéről szólva Navracsics Tibor rámutatott: úgy tűnik, biztonságban vannak, a GMO-mentesség garanciái adottak.

Kitért a választott bírósági eljárásokra a beruházásvédelem területén, és elmondta: jelenleg több mint 1400 ilyen van hatályban az unió tagállamaiban, s több mint 50 Magyarország vonatkozásában is. Ezzel együtt különös figyelmet szentelnek e témának, mert más tagállamoknál is merültek fel aggodalmak – jelezte.

Hozzátette, az eljárás nem érintheti az uniónak és a tagállamoknak azt a jogát, hogy a hatáskörüknek megfelelően szabályokat fogadjanak el szociális, környezetvédelmi, biztonsági témákban, a pénzügyi rendszer stabilitását érintően, a közegészségügyi és közbiztonsági kérdésekben, és a kulturális sokszínűséget sem akadályozhatják. Az egyezmény a tagállami kormányok és parlamentek egyetértése nélkül nem léphet hatályba – mutatott rá az uniós biztos.

Ezzel ellentétes tájékoztatást kapott viszont a Mandiner még novemberben az Európai Bizottságtól: a brüsszeli testület akkor érdeklődésünkre azt közölte: a TTIP elfogadása európai oldalról kizárólag az EU hatásköre. Ettől még azonban dupla garanciarendszer övezi a megállapodást a Bizottság szerint, hiszen az Európai Parlamentnek, és a tagállami kormányok képviselőit tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia a megállapodást. A nemzeti parlamentek ilyen hatásköréről viszont a Bizottság válaszában nem tett említést.

Még sok a bizonytalanság

A parlamenti vitában Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy egyelőre bizonytalan az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások végkimenetele, az azonban biztos, hogy a kormány csak a magyar érdekeknek megfelelő megállapodást javasol majd parlamenti jóváhagyásra. 

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás az áruk, a szolgáltatások és a közbeszerzések piacra jutásának javítását, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklését, valamint a résztvevő felek szabályalkotási együttműködését célozza.

Mivel a tárgyalások kimenetele bizonytalan – folytatta a tárcavezető –, rendkívül bizonytalanok a becslések a várható hatásokról. Azt azonban általános tényként rögzítette: a magyar gazdaság nyitott, ezért az akadályokat lebontó, szabályozásokat egyszerűsítő megállapodások jók lehetnek a nemzeti érdek szempontjából. Szerinte a különböző nemzetközi akadálylebontásokkal az előnyök leginkább a közúti járműgyártás, a vegy- és a gyógyszeripar, az orvostechnikai eszközök, valamint az infokommunikációs termékek és szolgáltatások területén jelentkezhetnek.

A magyar szempontokról szólva több mezőgazdasági kérdést is megemlített a politikus. Kiemelte annak elérését, hogy a baromfi-, a sertés- és a marhahúsnál, valamint a csemege kukoricánál az EU nem irányoz elő teljes vámlebontást. Kijelentette továbbá azt is, hogy a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét semmi sem fenyegetheti. A kockázatok között a miniszter egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak nyújtott kedvezmények Magyarország európai exportpiacain élesedő versenyt okozhatnak.

Szijjártó Péter jelezte, a kabinet folyamatosan figyelemmel kíséri a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, amelyeket nagy jelentőségűnek tart, mert az EU akkor lehet erős, ha nyitott az együttműködésre, a jelenlegi helyzetben a bezárkózás rossz válasz lenne. Magyarország alapvető elvárása a tárgyalásokkal kapcsolatban az átláthatóság és a nyilvánosság – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint a regionális kereskedelmi integrációk területén zajló versenyben az EU-nak el kell kerülnie, hogy két szék között a pad alá essen. Megemlítette például, hogy a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet az Egyesült Államok preferencia-sorrendjében megelőzi az EU-val folytatott tárgyalásokat.

Szijjártó Péter összegzésképpen óva intett attól, hogy végleges értékítéletet fogalmazzanak meg a transzatlanti kereskedelmi partnerségi megállapodásról, mert még hosszú hónapokba vagy akár évekbe is beletelhet, hogy eredményről lehessen beszélni.

Ellenzéki vélemények

Az MSZP-s Tóth Bertalan a civilek észrevételeit vetette fel, miszerint nem sokat tudni az egyezmény előkészítéséről folyó tárgyalásokról. Szerinte a bizonytalanságot erősíti az is, hogy a magyar kormány is titkolózik, ugyanis titkosította a magyarországi hatásokat vizsgáló tanulmányokat. Hozzátette: a kormány szereplői is ellentmondásosan nyilatkoztak az egyezményről az elmúlt időszakban.

A civilek által felvetett másik problémaként említette, egyben antidemokratikusnak nevezte azt, hogy a tervek szerint a vállalatok az elmaradt profit miatt választottbírósághoz fordulhatnának. Mint mondta, ezt a magyar szuverenitás csorbulásának is tartják, és felhívta arra a figyelmet, hogy a paksi beruházásnál is szerepel a választottbíróság lehetősége. 

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a TTIP jelentősége túlnyúlik az üzleti, gazdasági és kereskedelmi szférán, mert az egy egyeztetett globális hatalmi fellépésről szól, amelyik „a gyarmatosításunknak és a teljes kiszolgáltatottságunknak az utolsó lépcsőfokát jelenti”.

Gyöngyösi Márton azt mondta, az elhangzott érvek szerint a korlátok megszüntetésével a kereskedelem növekedni fog, ami elvezet a GDP növekedéséhez, a munkanélküliség felszámolásához és a jóléthez. Egyes vélekedések szerint a TTIP kihozza a résztvevő közösségeket a 2008-as válság során elért mélypontról – tette hozzá.

A képviselő az ellenérvek közé sorolta, hogy a beruházásvédelmi egyezmény lehetővé teszi, hogy multinacionális vállalatok jogi eljárást kezdeményezhessenek egy állam ellen, ha úgy érzik, hogy sérül a profitérdekük. A pert választott, profitorientált, magánbíróságokon folytatnának le – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarországot be lehetne perelni a GMO-mentesség miatt, miközben Romániától kártérítést lehet követelni, mert nem engedélyezik a cianidos aranybányászati eljárásokat.

A kereskedelmi szerződés megnöveli az egészségügyi kockázatokat, mert az Egyesült Államokban olyan  élelmiszeripari technológiák is engedélyezettek, amelyek az EU-ban nem – folytatta. A transzparencia, az átláthatatlan titkos tárgyalások folyamata pedig kifejezetten veszélyessé teszik ezt az szerződést – jelentette ki.

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta: a glóbusz kizsákmányolásának kiterjesztésével jár a szabadkereskedelem kiterjesztése. A politikus megállapodás tétjének nevezte a nemzetek önrendelkezésének megsemmisítését.

Kijelentette: az egyezmény a globális nagytőke kiváltságait védi, leépíti a munkavállalók jogait, az egészségvédelmet, veszélyezteti a Kárpát-medence környezetbiztonságát, és hátrányos a kisvállalkozásoknak. A TTIP az Európai Unió  hátrányait is felnagyítja – vélekedett –, és rossz választ ad a pénzügyi válságra: Európában hatszázezer munkahely veszhet el általa, csökkenni fognak a bérek, széthullhat az EU gazdasága.

A megállapodást az Észak-Amerika és Mexikó között kötött egyezményhez hasonlította és elmondta: a közép-amerikai országban sem csökkent a szegénység, a munkanélküliség viszont emelkedett általa. Beszámolt olyan esetekről, amikor nagyvállalatok azért pereltek egy államot – sikeresen –, mert az csökkenteni kívánta a gyógyszerek árát vagy növelni a minimálbér értékét.

Schiffer bírálta a magyar kormányt, amely eddig kizárólag gazdasági szereplőkkel tárgyalt, de azt is, hogy az USA és az EU között zajló tárgyalások iratait harminc évre titkosították, miközben a kérdésben hatszáz nagyvállalati lobbista „nyomul” Brüsszelben. Az egyezmény szerinte lenullázza a politikai beavatkozás lehetőségét. Nyugatról a TTIP jelent majd függőséget, keletről Paks 2 – jelentette ki Schiffer.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője előnyösnek nevezte a TTIP-t. Szerinte új pályára állíthatja Európát a partnerség, amely összeurópai szinten emelheti a jólétet. Kérdésként vetette fel ugyanakkor, hogy az unió és az Egyesült Államok a jövőben milyen irányt szab a partnerségnek. A bővülő piac lendületet ad a növekedésnek és a foglalkoztatásnak – mondta – utalva arra: ha Magyarország nem e mellett dönt, akkor partikuláris érdekek ketrecébe zárja magát. Úgy ítélte meg: Európának és Magyarországnak is Nyugat, és nem Kelet felé van fejlődési lehetősége, felvetve a kérdést: ha a kontinens az USA-val sem tud megállapodni, hogyan tudna másokkal?    

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Droite
2015. február 27. 11:38
" partikularis erdekek ketrece" O micsoda kijelentes.. igaz hogy az allamoknak nem lesz tobbe jogorvoslati lehetosege a megszavazott - onmagaban nonszensz, hiszen titkos a szerzodestervezet- tervezet szerint. Mirol beszel? Milyen gazdasagi bovulesrol? Ezt egyszer mar eljatszottak az EU csatlakozaskor. Csak es kizarolag piacra van szuksege az USA nak. Akkora osztatlan kukorica tablak vannak ott mint magyarorszag egesze.hol fog ezzel versenyezni a magyar gazda?
sehogymá
2015. február 27. 08:58
Nemá, emmeg ki? https://pbs.twimg.com/media/B-yUyPoUEAINLY0.jpg
sehogymá
2015. február 27. 05:07
"Hozzátette: a jelenlegi hatásvizsgálatok szerint általában kedvező hatással lesz az egyezmény az EU gazdasági növekedésére, a magyar-amerikai kereskedelmi viszonyban középtávon 15-20 százalékos exportbővülést, 0,2-0,3 százalék GDP-növekedést hozhat, s 20-30 ezer új munkahely jöhet létre. A mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság területéről szólva Navracsics Tibor rámutatott: úgy tűnik, biztonságban vannak, a GMO-mentesség garanciái adottak." A jófiúk mindig megmodják a tutit. Ha mégsem úgy lesz, akkor legelább ők benne is maradnak.
néhai Ch.Pilot
2015. február 26. 21:48
Népszavazást!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!