Nem hagyhatjuk, hogy egy gyilkos nyugodtan karácsonyozhasson
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
Az Alapjogokért Központ elemzése szerint az uniós irányelvek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tagállamok megalkossák menekültügy kezelésének részletes szabályait. A központ szerint össze kellene állítani azon országok listáját, melyek kellően biztonságosak ahhoz, hogy az onnan érkezők menekültkérelmét automatikusan elutasítsák.
Az Alapjogokért Központ szerint a hatékonyabb menekültügyi eljárások lefolytatása érdekében a magyar jogalkotónak van lehetősége módosítania, illetve kiegészítenie a hatályos hazai szabályozást úgy, hogy az továbbra is összhangban maradjon az uniós joggal – tartalmazza az intézet elemzésének összefoglalója, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez.
Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a hazai, illetve az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vonatkozó EU-s irányelvek lehetőséget adnak arra, hogy a tagállamok megalkossák a „biztonságos származási országok” listáját, valamint, hogy egyes esetekben gyorsított eljárást alkalmazzanak menekültügyekben. Korábban egyébként Kósa Lajos beszélt egy hasonló eljárás lehetőségéről.
Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint az is felvethető, hogy az Országgyűlés szélesítse ki a menekültügyi őrizetre vonatkozó szabályozást. Ugyanakkor, a várható fokozott ügyteher miatt szintén szükségessé válhat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal személyi és fizikai infrastruktúrájának bővítése – teszik hozzá.
Arra is kitérnek, hogy az esetleges módosítások során a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a vonatkozó ENSZ-egyezményekre, különös tekintettel a visszaküldés tilalmára, azaz ha a menekült üldöztetésnek van kitéve származási országában. Emlékeztetnek arra, hogy az uniós jog tagállami szintre utalja a biztonságos származási országok listájának megalkotását, a magyar jogalkotó azonban ennek a kötelezettségének mindeddig nem tett eleget.
A lista megalkotásával átlátható feltételrendszert lehetne kialakítani azon országokról, amelyekből érkező menekültek kérelmét a hatóságok megtagadhatnák. Ehhez hasonlatosan a jogalkotó nem ültette még át a magyar jogrendbe az új EU-s irányelvek alapján lefolytatható gyorsított eljárás részletszabályait, illetve az őrizetben tartás szabályait is maguk határozhatják meg a tagállamok – közölte az Alapjogokért Központ.