Az Európai Bíróság szerint ez arra a helyzetre vonatkozik, melyben a végrehajtott katonai szolgálat maga feltételezné egy meghatározott konfliktusban a háborús bűncselekmények elkövetését, vagy ilyenek veszélyével járna. Ennek körében viszont értékelni kell azt is, hogy egyrészt valamely katonai beavatkozásra az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának a felhatalmazása alapján vagy a nemzetközi közösség egyetértésével került sor, és másrészt a műveleteket vezető állam vagy államok üldözik a háborús bűncselekményeket.
A katonai szolgálat megtagadásának az egyetlen olyan eszköznek kell minősülnie, amely a menekült jogállást kérelmező számára lehetővé teszi az állítólagos háborús bűncselekményekben való részvétel kikerülését – fejti ki az ítélet.
A luxembourgi bíróság szerint a Shepherddel szemben szolgálatmegtagadás miatt kilátásba helyezett intézkedések – így a szabadságvesztés vagy a hadseregből való elbocsátás – nem tűnnek aránytalanak és nem valósítanak meg diszkriminációt, így ezen intézkedések az irányelv értelmében nem minősülnek üldözésnek. Ennek vizsgálata azonban a nemzeti hatóságok feladata – teszik hozzá a közleményben.