Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Január elsejétől hatályos a Magyar Nemzeti Bank új adósságfék-szabályozása, amely a háztartások túlzott eladósodásának megakadályozására hivatott. Kétszázezer forintnál magasabb összegű hitelt csak az adós fizetésének legfeljebb a feléig terjedő törlesztőrészletre lehet majd felvenni, és a fedezetül szolgáló lakásérték arányában is korlátozzák a felvehető hitelek nagyságát.
Január elsejével hatályba lépett a Magyar Nemzeti Bank új adósságfék-szabályozása, amelynek célja, hogy megakadályozza a háztartások túlzott eladósodását és a devizahitelezés újbóli felfutását. A jegybank rendelete két új fogalmat vezet be: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM).
A szabályozás lényege, hogy 2015. január 1. után minden, 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor vizsgálni kell, hogy a törlesztőrészlet nem haladja meg a leendő adós igazolt, legális nettó jövedelmének az 50 százalékát, a havi 400 ezer forintot meghaladó jövedelmű ügyfelek esetében a 60 százalékot. A devizahiteleknél sokkal szigorúbb a szabály: a JTM felső korlátja euróban felvett hitel esetén 25, a magas jövedelműeknél 30 százalék, egyéb devizában felvett hitel esetén 10, illetve 15 százalék.
A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél – ilyenek például a jelzáloghitelek – a fedezet (például az ingatlan) értékének arányában korlátozza a felvehető hitel nagyságát. A hitelfedezeti arányoknál alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB: a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjárműhiteleknél ugyanez rendre 75, 45, illetve 30 százalék.
Az MNB hangsúlyozta, hogy a az új rendelkezések gyakorlatilag szinte teljesen ellehetetlenítik a devizahitelek újbóli elterjedését. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kell kezelni.
Az MNB közölte: az Európai Központi Bank – amellyel egyeztettek a rendelet elfogadása előtt – pozitívan értékelte az új szabályozást. A jegybank piaci szereplőkkel is konzultált a szabály kidolgozásakor.
Az új szabályozás nem vonatkozik az átváltásra kerülő devizahitelekre. A forintosítási jogszabály ugyanis rögzíti azokat az eseteket is – ilyen például ha az új jelzálogkölcsön szerződés forint alapú –, amikor az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek.