November elsején lép életbe a Lisszaboni Szerződés azon rendelkezése, amely átalakítja a döntéshozatal szabályait a tagállamok minisztereit tömörítő Tanácsban. Ettől kezdve a százalékos szavazatarány mellett a népességszám is szerepet játszik majd a minősített többségi szavazásnál.
Szombattól nem csak az új Bizottság áll fel, de változnak a szavazás szabályai is a Tanácsban, amely a tagállamok – különböző tárgyak szerint illetékes – minisztereiből áll. November elsején hatályba lép ugyanis a Lisszaboni Szerződés azon rendelkezése, amely bevezeti a kettős többséget a tanácsi szavazásnál.
Eddig olyan rendszerben zajlott a döntéshozatal, hogy a tagállamok népességszámuk szerint bizonyos számú szavazattal rendelkeztek (a legkisebb Málta hárommal, a legnagyobbak huszonkilenccel) és a szerződések meghatározták, hogy mennyi szavazat szükséges egy javaslat támogatásához.
Az új szabályok szerint bevezetik a kettős többséget: eszerint a tagállamok 55 százalékának kell majd támogatni a javaslatot úgy, hogy egyszersmind ezek az unió lakosságának a 65 százalékát is kiteszik. Abban az esetben, amikor a Tanács nem az Európai Bizottság vagy a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslatáról dönt – például a bel- és igazságügyi politika egyes kérdéseiben vagy bizonyos esetben a Külügyek Tanácsában – a tagállamok 72 százalékának támogatása lesz szükséges, a lakosság tekintetében pedig szintén egy 65 százalékos arányt írnak elő az új szabályok.
A Lisszaboni Szerződés legnagyobb része ugyan már 2009-ben hatályba lépett, de a döntéshozatalról szóló szabályok hatálybalépését Lech Kaczinsky akkori lengyel elnök követelésére 2014. november 1-re halasztották. Kaczinskynak azt is sikerült elérnie, hogy ezen túl is még három évig kérhetik a tagállamok a korábbi szavazási rendszer alkalmazását.
Az új rendszert – még ha a kis országoknak nem is feltétlenül kedvez – összességében sokkal hatékonyabbnak ítélik a szakemberek, mert sokkal több megállapodási kombinációt rejt magában, így nagyobb esélyt jelent a megállapodásra – foglalja össze a Bruxinfo.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a tudományos diskurzusból és politikát csinál abból, amiből nem kéne.
A Tisza vezére megint leleplezte saját magát.
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani az uniós kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó?
Egy felebarátom április elején született, ő négy évente kétharmadot szokott kérni a szülinapjára.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
