Sukoró ügy: nyert a magyar állam Washingtonban

Varga Mihály csütörtökön jelentette be, hogy pert nyert a magyar állam a sukorói beruházás ügyében a Világbank mellett működő washingtoni választottbíróságon. 

„A nemzetközi bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét. Megállapította, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen járt el ebben az ügyben, nem szegett meg semmilyen beruházásvédelmi egyezményt és nem tette lehetetlenné a befektetők magyarországi működését” – mondta a tárcavezető az MTI tudósítójának Prágában, ahol egy nemzetközi konferencián vett részt.

A miniszter szerint a bíróság egy nagyon jó döntést hozott. „Elismerte azt hogy Magyarország jogszerűen járt el ebben az ügyben, másrészt pedig az ítélet azt is érzékelteti, hogy itt semmiféle politikai megfontolás nem volt a lépés mögött. Egyszerűen a kormány nem tartotta célszerűnek ezt a beruházást részben ebben az övezetben, részben pedig a kaszinó iparban megvalósítani. Semmiféle politikai megfontolás az ügyben nem volt” - szögezte le  Varga Mihály. „A magyar állam meg tudta védeni a magyar adófizetők érdekeit, a magyar polgárok érdekeit, és egy rossz beruházást nem kellett az országra kényszeríteni” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Bártfai Beatrix, a perben a magyar államot képviselő ügyvéd az MTI-nek elmondta: a washingtoni bíróság megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződést. A telekcsere ügyében pedig hasonló álláspontra jutott, mint  korábban a magyar Kúria, és kimondta, hogy a telekcsere szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis. A választott bíróság döntése végleges, az ellen fellebbezni nem lehet – tette hozzá a jogi képviselő.

Bártfai Beatrix azt is elmondta, hogy a pert a Lauder befektetői csoportba tartozó, Vigotop nevű, ciprusi bejegyzésű társaság indította. A cég arra hivatkozással perelte a magyar államot, hogy az megsértette a ciprusi-magyar befektetésvédelmi egyezményt azzal, hogy szerintük közhatalmi eszközökkel meghiúsította a Lauder csoport kaszinó  beruházását Magyarországon. A befektetők emiatt több mint 100 milliárd forint összegű kártérítést követeltek a magyar államtól.

A washingtoni választott bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar állam minden tekintetben jóhiszeműen és jogszerűen járt el, és semmilyen közhatalmi eszközt nem vett igénybe, hogy ezt a beruházást meghiúsítsa. A bíróság teljes egészében elutasította a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy – megfogalmazásuk szerint – „politikailag nem támogatta a Fidesz-kormány” a beruházást. 

A bíróság szerint egy államnak nem kötelezettsége politikailag támogatni egy ilyen beruházást, viszont mindkét fél köteles betartani a megkötött polgárjogi szerződést, és köteles jóhiszeműen eljárni – ismertette az ügyvéd. Bártfai hangsúlyozta, hogy a bíróság azt is megállapította, hogy a magyar állam a koncessziós szerződésnél jogszerűen járt el, ellenben a másik fél súlyos szerződésszegést követett el azzal, hogy jogsértő módon akart igényt érvényesíteni a sukorói telkekre, amelyeken meg akarta  valósítani a beruházást. A  washingtoni bíróság kimondta – hasonlóan a Kúria korábbi ítéletéhez –, hogy a telekcsere szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis. 

Az ítélet arra is kitér, hogy a befektető csoportnak a koncessziós szerződés alapján lehetősége lett volna Magyarországon 132 másik településen keresni megfelelő helyszínt a kaszinó beruházásának, azonban ezt elmulasztották, és ezzel megszegték a szerződést. Ennek alapján teljesen jogszerűen mondta fel a magyar állam a kaszinó koncessziós szerződést, és ezért minden módon megalapozatlan a másik oldal követelése – állapította meg a bíróság.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Sukoró-ügyben Magyarországon még folyik egy peres eljárás a koncessziós szerződés felmondása miatt, abban viszont a magyar fél követel jelentős összegű kötbért a szerződésszegés miatt. Bártfai Beatrix hozzáfűzte: a washingtoni ítélet, amely kimondta,  hogy a magyar állam részéről jogszerű volt a koncessziós szerződés felmondása, nem köti ugyan a magyar bíróságokat, de véleménye szerint jelzés értékű.

A pervesztes befektetők viszont nem élik meg egyértelmű kudarcként az ügyet – értesült az Origo. A választottbíróság ugyanis nem csak a befektetők kártérítési igényét utasította el, de az állam ellenkérelmében foglalt kártérítési igénynek sem adott helyt. A magyar államnak egyébként 9 millió dollár perköltséget is kell fizetnie, ami 2,16 milliárd forintnak felel meg – írja a portál.