Vádelőkészítő szakba lépett az a katonai nyomozás, ami a romagyilkosságok ügyében történt mulasztások miatt indult. Az ügy hátterében az áll, hogy a romagyilkosságok miatt tizenhárom év fegyházra ítélt Csontos Istvánt korábban a Katonai Biztonsági Szolgálat beszervezte.
Október végéig dönteni fog az ügyészség a romagyilkosságok kapcsán hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsított négy katona elleni vádemelésről, miután vádelőkészítő szakba lépett az emiatt indult katonai nyomozás – írja a Magyar Hírlap. A lapnak az ügyészség szóvivője nem árult el több részletet, sem a gyanúsítottak kilétét, mivel minősített ügyről van szó.
Feltételezések szerint az ügy középpontjában a Katonai Biztonsági Szolgálat felelőssége állhat, amely korábban beszervezte Csontos Istvánt, akit a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjaként tizenhárom év fegyházra ítéltek. A büntetőeljárás során viszont a szolgálat, és Csontos tartótisztje, H. Ernő is tagadta a kapcsolatot – ezért eljárás is indult hamis tanúzás miatt.
Az ügyre akkor derült fény, mikor a 2010-es kormányváltás során Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a Katonai Biztonsági Hivatal teljes vezetőségét. Egy 2010 szeptemberében készült vizsgálati jelentés szerint a hivatal korábbi vezetői, Kovácsics Ferenc és helyettese, Hamar Ferenc súlyos szakmai és etikai hibákat követtek el az ügyben. H. Ernő több hibát is vétett a Csontossal való kapcsolattartásban: Csontos sokat tudott róla és járt a lakásán is. Az ügyben érintett többi közép- és felsővezetőt már korábban eltávolították a hivatalból.
Korábban kiderült az is, hogy a romagyilkosságok egyik elkövetőjét, Kiss Istvánt már megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal, azonban nem hosszabbították meg a megfigyelését, holott erre lett volna ok.
A romagyilkosságok ügyében lefolytatott elsőfokú büntetőeljárás iratai augusztus végén érkeztek meg a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre, amelynek ettől kezdve hatvan napja van, hogy döntsön a vádindítványról – idézi a Magyar Hírlap cikkét az Index.
A romagyilkosságok vádlottjai közül hármat, Kiss Istvánt, Kiss Árpádot és Pető Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte az első fokú bíróság, míg a negyedrendű vádlott, Csontos István tizenhárom év fegyházat kapott.