Megjelentek Franciaországban a 2004-ben elhunyt Louis Bouyer atya emlékiratai. A pap Annibale Bugnini érseknek, az 1970-es liturgikus reform vezetőjének volt a munkatársa.
A mai szentmise liturgiáját, a novus ordót 1970-ben vezette be VI. Pál pápa, addig XXIII. János pápa 1962-es, „tridenti” misekönyvéből miséztek. A liturgikus reform a II. Vatikáni Zsinat liturgikus konstitúciójának alapelveit volt hivatott átültetni a gyakorlatba, de sokak szerint túllőtt a célon. A liturgikus reform véghezvitelével megbízott bizottságot Annibale Bugnini atya vezette, aki 1969-től az Istentiszteleti Kongregáció vezetője, 1972-ben pedig érsek lett. Bugninit egyébként először 1948-ben XII. Piusz bízta meg a húsvéti liturgia 1951-ben életbe lépő reformját végrehajtó liturgikus bizottság vezetésével, s ezután az 1962-es misszálé megjelenéséig ő volt a kisebb-nagyobb liturgikus változások kidolgozója, de egészen addig mindez a régi rítus keretei közt maradt. Bugnini tagja volt a zsinatot előkészítő liturgikus bizottságnak, illetve a zsinat liturgikus konstitúcióját elkészítő testületnek is.
Bouyer atya emlékiratai szerint Bugnini „épp annyira képtelen volt az okulásra, mint amennyire nem volt becsületes”. Mint írja: a bizottsági üléseken Bugnini rendszerint azzal védte meg az álláspontját, hogy „a pápa így akarja”. Ugyanakkor amikor Bugnini VI. Pállal beszélt az előirányzott liturgikus változtatásokról, akkor mindig a bizottság egybehangzó véleményeként mutatta be azokat. Így Bugnini elérte, hogy VI. Pál anélkül bólintson rá a változásokra, hogy igazán egyetértett lett volna velük.
1976-ban egyébként VI. Pál egy hirtelen lépéssel iráni nunciusnak nevezte ki Bugninit, ami felért egy száműzetéssel. Egyes pletykák azt terjesztik az érsekről, hogy szabadkőműves volt.
Pietro Marini, aki II. János Pál pápa szertartásmestere volt, és vehemensen ellenezte, hogy XVI. Benedek a tridenti rítus használatára buzdított, Bugnini titkára volt.