Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
A Transparency International közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz: a szervezet azt akarja megtudni, hogy milyen felhatalmazás és főként milyen megfontolások alapján döntött úgy, hogy 160 milliárd forintot költ pénzügyi szakemberek képzésére. A TI szerint a költés törvénysértő lehet.
Közérdekű adatigényléssel fordul a Transparency International a jegybankhoz, hogy megtudja, milyen politikai vagy szakmai felhatalmazás alapján, és főként milyen megfontolásból döntött amellett, hogy 160 milliárd forinttal támogatja pénzügyi szakemberek képzését. A TI azt is tudni szeretné, hogy egyeztetett-e bárkivel a jegybank a „gigantikus pénzköltés” előtt. A szervezet közleménye kiemeli: „a jegybanktörvény alapján az MNB-nek nem feladata a felsőoktatás, azon belül a gazdasági-pénzügyi képzés reformjának finanszírozása”. Ehelyett a jegybanknak a nemzeti valuta értékállóságának megőrzése a célja – mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.
A TI azon is megütközött, hogy Matolcsy György szerint nem minősülnek közpénznek az MNB által ekként, társadalmi felelősségvállalás címén elköltött összegek. A szervezet közleménye emlékeztet: attól még, hogy a jegybank nyeresége nem a költségvetésből származik, az MNB közintézmény, amelynek a magyar állam az egyedüli tulajdonosa. A jegybank közfeladatot lát el, munkatársai állami alkalmazottak, így forrásait csak a törvényben meghatározott céljai elérése érdekében, a közérdeket szem előtt tartva és átlátható módon költheti el – írják. „Alapítványok ötletszerű támogatása” biztosan nem szolgálja az „árstabilitás elérését és fenntartását”, még akkor sem, ha a szakemberképzést szolgálja – szögezi le a közlemény.
A szervezet szerint további aggályokat vet fel, hogy az alapítványok a kapott pénzt akár állampapírokba is fektethetik, ha pedig ez bekövetkezik, akkor az MNB közvetve – az alapítványokon keresztül – a költségvetés finanszírozójává válik. Az EU-s szabályok tiltják, hogy a jegybankok az állami költségvetést finanszírozzák – hangsúlyozza a TI.
A TI értékelése szerint „az MNB történetében mindeddig példátlan, ellenőrizetlen pénzkiáramlás újabb bizonyítéka annak, hogy a kormányzat felszámolta az állami intézmények autonómiáját, és a közintézményeket saját ideológiai céljainak kiteljesítésére használja”.