Szeptember 20-án a budapesti Lendvay utcai épület Dózsa György úti homlokzatán felavatták azt az emléktáblát, mely hirdeti: ebben az épületben működött egykor az Evangélikus Teológiai Akadémia.
A Lendvay utca 28-as számú épület története bepillantást enged az elmúlt évszázadba, hiszen az egykori Groedel-palota, mely a 19. század végén szecessziós stílusban épült, 1919-ben a román hadsereg tábornokainak szállása lett, majd 1952 és 1962 között az evangélikus teológus képzésnek adott otthont, míg 1962-től ugyanez az épület az Állami Egyházügyi Hivatal székhelye, azaz a kommunista vallásüldözés központja lett. A rendszerváltozás után a terézvárosi palota a Fidesz székháza lett, amelyet a párt később eladott, majd visszavásárolt, így jelenleg is a polgári párt a tulajdonosa.
Az akkori nevén Evangélikus Teológiai Akadémia, ma Evangélikus Hittudományi Egyetem 1974-ben költözött jelenleg is használt épületébe, a zuglói Lőcsei útra. A most felavatott emléktábla szövege: „Isten igéje mindig megmarad. Itt működött az Evangélikus Teológiai Akadémia 1952 és 1962 között. Professzoraira is emlékezve állíttatták az egykori hallgatók – 2014.”
Reuss András egykori itt tanuló diák, az Evangélikus Hittudományi Egyetem emeritus professzora az épület történetét ismertette a jelenlévőknek. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök visszaemlékezésével arra hívta fel a figyelmet, hogy a lelkészképzés ebben az épületben olyan oktatókkal és hallgatókkal valósult meg, akik a kor egyházellenességével szembemenve képviselni tudták hitüket. Az emléktáblát Kutyej Pál evangélikus lelkész, egykori hallgató avatta fel.
Az avató ünnepséget követően az épületen belül fogadással folytatódott az ünnepség, melyen az Evangélikus Hittudományi Egyetem énekkara is szolgált. Házigazdaként Kubatov Gábor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országos pártigazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Szabó Lajos rektor köszöntőjében a következőket emelte ki: „Ez a korszak nemcsak a társadalomnak, hanem az egyháznak is nagy próbája volt, viszont éppen egyházunk is mutatja, hogy meg tudott maradni az a folytonosság, mely az evangélium szolgálatában állók képzését jelenti. Ezért is büszkék vagyunk elődeinkre, akik képesek voltak minden körülmények között kiállni, és képviselni az evangélium üzenetét.”